Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám - Krisztus az idők teljessége - Jáki Szaniszló: A tudomány bibliai alapjai
52 JÁKI SZANISZLÓ Amit Darwin nem látott meg. Az nem számit, hogy a fejlődés darwini mechanizmusa hiányos, sőt súlyosan hibás is lehet Mindig hasznos valami újat megtudni a fejlődéstan legfrissebb törésvonalairól, mert annak materialista bajnokai ismételten úgy mutatják be, mint ami tudományosan hibátlan. De ez érintetlenül hagyja Darwin alapvető meglátását. Csak azok, akik ellenállnak akár a tényeknek, akár a józan észnek, akár mindkettőnek, állnak ellen Darwinnak. Ugyanakkor, semmi sem támogatja anynyira a fejlődéstant, mint a józan értelem és különösen a bibliai elv, miszerint bármit, amit Isten alkotott, az jó és hogy mindent mérték, szám, és súly szerint rendezett el. Az, hogy Darwin nem volt képes mindezt meglátni, nem számít. Kétségtelen, hogy tanát azért terjesztette elő, hogy megcáfolja az Istenbe vetett hitet, aki akkor egyenlő volt (és bizonyosan Darwin körében) egy olyan Istennel, aki a sokszámú faj mindegyikét külön teremtette. Nem az első esetben történt meg, hogy Isten megengedett egy monumentális féligazságot azért, hogy a teljes igazságot annál határozottabban fel lehessen ismerni. A féligazság a hiányos fejlődés-mechanizmus kombinációja volt a dolgok teljes összefüggésének nagyszerű meglátásával, amivel együtt járt a kúlön-teremtések gondolatának nagyon is szükséges gyökeres kizárása. Darwin legnagyobb tévedése az volt, hogy ezt a meglátást nem annak vette, ami az valóban, azaz valódi metafizikai meglátásnak. Metafizika és nem annyira a tudomány a fő racionális alapja annak, hogy a következőket állíthassuk: az anyagi világ teljesen koherens; ahhoz, hogy működjék, nincs szüksége Isten ismételt beavatkozásaira; a tudomány gyökeresen materialista és az is fog maradni mindaddig, amíg az tudomány és nem „valami több”. A tudomány csak azért lehet materialista, azaz anyagelvű, mivel az anyagot Isten teremtette. Csak egyedül a Teremtő Isten képes autonómiát adni bárminek is, anélkül, hogy ezáltal valamit is elvesztene mindenhatóságából. Ilyen Isten a Bibliában leírt Isten. A lehető legrosszabb szolgálatot tesszük a tudomány bibliai eredete gondolatának, amennyiben próbáljuk megtalálni azt a „valami többet” a tudományban, mégpedig tudományos alapon és a tudomány fogalmaival. Mert ha a Teremtés 1 szavait, miszerint Isten minden élőt faja szerint teremtett, tudományosan veszszük, abban a fejezetben sok minden mást is szintén tudományosan kell vennünk. Ezt kívánja a következetesség. De akkor meg kell magyaráznunk, miként jöhetett a fény három nappal a nap megjelenése előtt. Teljesen nevetséges úgy próbálni kibújni e probléma alól, hogy az első napon megjelent világosságon elektromágneses sugárzást kell értenünk, vagy netalán a 2,7 K
