Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - Potterie, Ignace de la - Gál Ferenc (ford.): A csodálatos kenyérszaporítás
A CSODÁLATOS KENYÉRSZAPORÍTÁS 15 sen. De elég annak kijelentése, hogy itt csupán egyszerű étkezésről volt szó? H. Clavier-rel azt meg kell állapítani, hogy „rendkívüli esemény” történt, amely kiváltotta a tömeg lelkesedését. Tehát mindenképpen ellentmondásba ütköznek azok, akik egy oldalról egyszerű étkezésre gondolnak, másrészt annak messiási jellegét is hangsúlyozni akarják. A problémát ezek szerint világosan körvonalaztuk. Most a hagyomány történetében kell visszafelé mennünk, és meg kell találnunk azt a későbbi értelmezéstől megtisztított „történeti eseményt”, amely Jézus életében olyan döntő messiási és eszkatológikus szerepet játszott. Márk szövetségétől visszafelé az eredet hagyományához. Első feladatunk tehát az lenne, hogy kiszűrjük a szövegből a szerkesztési elemeket és eljussunk a szinoptikus megfogalmazás előzményéhez. Ellentétesnek látszik, hogy Márk szövegét vesszük alapvetőnek, hiszen az jóval hosszabb és kidolgozottabb, mint Mátéé (14 vers, szemben 9 verssel, tehát 76 szóval több). De ez a tény, hogy Márk szövege másodlagos, lehetővé teszi a szerkesztési elemek elszigetelését és az eredeti történés megtalálását. Márk szövegének tipikus jellegzetességeit két kiegészítő csoportba sorolhatjuk. Itt két alapvető irány jelentkezik: a) Első jellegzetességként hozzák fel Márk kedves témáját, a tanítványok fokozatos elvezetését a hitre. Ezt főleg a kettős kenyérszaporítást (6,30 és 8,26) elbeszélő részlet szerkesztésével támasztják alá.7 Itt két párhuzamos elbeszélés van, mindkettő kenyérszaporítással kezdődik (6,30-7 és 8,1-26), s utána következik egy szerkesztői rész, a tanítványokkal való beszélgetés a csónakban a kenyérszaporításról (8,17-21). A téma a tanítványok értetlensége. Ezt Márk már előbb is említette, az első kenyérszaporítás után, a vízenjárással (6,52), s állítólag ebben is vannak szerkesztői hozzáadások. Ebből gondolják egyesek, hogy Márk a kenyérszaporítás eseményét a tanítványok hitének erősítéseként értelmezi. Nála a másik tipikus elem, amely ugyanebbe az irányba mutat, az első kenyérszaporítás összekapcsolása a tizenkét tanítványnak a küldetésből való visszatérésével Galileába (6,30). Ezt a megfigyelést még egy mozzanat megerősíti. Figyeljük meg, hogy a tömeg milyen szerepet játszik Márk szövegében. Mint 7 L. Cerfaux, La section des pains, in: Synoptische Studien, 1953, 64 kk.
