Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 2. szám - A remény nem csal meg - Scheffczyk, Leo - Kovács Ervin (ford.): "Képviselés" és a pap küldetése

73 lyet az emberben és a szeretet cseréjét hajtja végre. Egy prot állít az emberért, amely az embert a végérvényes üdvösség felé irányítja. Ám ha Isten szeretetből fakadó proegzisztenciáját és az emberben való bentlakásának különböző állomásait átgondoljuk, felismerhetjük hogy ősképük a Szentháromság élete és teremtett csúcsuk az Isten­ember Jézus Krisztus proegzisztenciája. Benne lépett Isten lényegileg és személyesen az ember helyébe. Erről a helyről Istenemberként egyedülálló módon tudta az embereket képviselni. Az Istenember - Jézus Krisztusban megvalósuló képviselés az e vi­lágban és a történelmen belül teljesedett be. Felmerül a kérdés, érvé­nyes-e vajon ez a törvény Krisztus után is, post Christum natum, és van-e folytatása. Amikor egy törvény, egy struktúra az időben és a tör­ténelemben beteljesedik, ez semmiképpen sem jelenti a beteljesedett rend megszűnését. Más módon folytatódik, amíg el nem éri végső cél­ját. A folytatás új módja abban áll, hogy Krisztus most már nem egyed- ként végzi a képviselést. A megváltás folytatása a Christus totus (ahogy Szent Ágoston mondja), az egész Krisztus műve tagjaiban és velük együtt. Ezen a helyen a teológiai gondolat átmegy a keresztény ember éle­tébe. Spirituális és aszketikus jelentést kap, különösképpen a pap szá­mára. Az ő Krisztussal való kapcsolata ugyanis bizonyos szempontból sajátos és egyedi. 4. A képviselés mint a Krisztusba öltözött papi egzisztencia belső mozzanata A képviselés törvényének folytatása Krisztus után csakis a Krisz­tussal való közösségből magyarázható. Ez utóbbi természetesen nem­csak a pap, hanem minden keresztény ember életében is megvalósul­hat. A pap mégsem mondhat le valamilyen hamis szerénységből és szolidaritásból arról, hogy a maga sajátos Krisztus-kapcsolatát és az eb­ből következő sajátos képviselő feladatát fel ne ismerje és meg ne va­lósítsa. Az első sajátos mozzanat abban áll, hogy a pap szentelésének ere­jében különleges módon azonosul Krisztussal. A felvett szentség erejé­

Next

/
Thumbnails
Contents