Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - Strok, Klemens - Gál Ferenc (ford.): Jézus csodatettei

10

KLEMENS STROK

bűneiket is megbocsátja. Küldetésének igazi értelme az, hogy kinyilatkoztassa Isten végleges szándékát az emberre vonatkozólag. Beteg, bűnös világba jött, de az Istentől elfordult és saját útját járó embernek azt mondja, hogy Isten nem feledkezett meg róla és nem fordult el tőle. A Megváltó nem bíróként jött, hanem úgy, mint orvos (2,17). Kinyilvánítja ugyan az ember bűnösségét, Istentől való elfordulását, de megadja a visszatérés lehetőségét is.

Az evangélista a csoda leírásában jellemzi az emberi magatartást és a lelki beállítottságot is. A szemünk előtt lejátszódik egy személyek közti esemény, különféle résztvevőkkel. Amikor az emberek leteszik a hordágyat Jézus lába elé, az evangélista megjegyzi: „Jézus látta hitüket és így szólt: Fiam, bocsánatot nyernek bűneid”. Az embereknek tehát megvolt a bizalmuk Jézus iránt, és remélték, hogy fog segíteni. Ezért merik azt a különös utat választani, hogy a tetőn keresztül eresszék le a beteget Jézus lába elé. A csodák összefüggésében mindig is szó van a hitről. Ez a szenvedők magatartása Jézus iránt. Jönnek és bizakodnak, hogy segítséget kapnak. A bizalom foka és mélysége attól függ, hogy kit látnak Jézusban. Minél jobban megismerik magatartását az Atya iránt és működésének jelentőségét az emberek számára, annál erősebb és átfogóbb ez a hit. Itt a béna azért jön, mert bízik Jézus gyógyító erejében. Amikor aztán a gyógyuláson kívül elnyeri bűnei bocsánatát, nyitva áll előtte az út, hogy abban is higgyen, aki Isten nevében bűnöket bocsát meg.

Jézus magatartása kiolvasható abból, hogy a beteget fiamnak Cteknon) szólítja. Ezt más helyen csak a tanítványokra alkalmazza, akik megijednek, amikor az Isten országába való lépés nehézségéről szól: „Fiaim, milyen nehéz az Isten országába bemenni!” De utána feloldja a nehézséget ezzel: „Ami az embereknél lehetetlen, az Istennél lehetséges” (10,23-27). Az üdvösséget saját erejéből senki sem érheti el, csak Isten kegyelmével.

A „fiam” megszólításban már az életkapcsolat cseng vissza. Benne van az atyai jóindulat, könyörület és az erő kifejezése. A bénát valóban úgy hozták oda, mint egy gyermeket, aki magától nem tudott volna odamenni. Saját bűneit még kevésbé bocsáthatta volna meg magának. Jézus atyai hangon beszél hozzá és érezteti vele az Atya irgalmát. Tehát a bűnbocsánat és a gyógyítás személyes kapcsolatban megy végbe. Jézus magatartása tükrözi a zsoltáros szavait: „Ahogy az apa