Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Scheffczyk, Leo - Kovács Ervin (ford.): A cölibátus, mint a papi élet és szolgálat formáló ereje

80

LEO SCHEFFCZYK

kötelességét jelenti, a karizma megőrzésére törekedést és folytonos ápolását. Ha ezt a karizmát úgy kell érteni, mint a pap életét megjelölő egzisztenciát, akkor az mindig újból kötelezi a papi egzisztenciát a továbbfejlődésre és a célhoz való alakulásra amíg „meglett emberré” nem lesz „Krisztus teljességének” bemutatására (vö. Ef 4,13). A nőtlenség adománya a papi egzisztenciához kapcsolódva olyan feladat, amivel mindig újból meg kell küzdeni, olyan hivatás, amelyet mindig újból meg kell hallani és válaszolni rá.

Ez a válasz biztosan nem megy fáradtság nélkül, erőfeszítés és áldozat nélkül, amely az Eucharisztia központjából kiindulva életszerűen meghatározza a Krisztushoz hasonulást. A karizma megőrzése és megvalósítása mégsem elérhetetlen teljesítmény a pap számára. Ellenkezőleg! Az ebben az adományban bennfoglalt kötelék és szabadság, a vele kapcsolatos lelkire, természetfelettire és szentre való érzékenység, a világ iránti távolságtartás és a kortársak felé fordulás, az általa kegyelembe vetett bizalom: mindezek a kifejlett és papi személyiség érésének segítői. A papság lényege a színtelen tömeggé válás jelenségétől sújtott emberi világ közepette általuk meggyőző és hiteles jellé válhat.

Fordította: Kovács Ervin