Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Ratzinger, Joseph - Gál Ferenc (ford.): Az "új szövetség" az üdvösség történetében
54 JOSEPH RATZINGER szövetség váltja fel, amelyben Isten is feltétel nélkül elkötelezi magát. Itt tehát ugyanannál a gondolatnál vagyunk, mint ami a 2Kor 3-ból kitűnik, ahol az apostol a két szövetséget szembeállítja. Viszont az utolsó vacsora leírásából kiolvasható, hogy az ó és az új szövetség nem mint két külön világ áll szemben egymással, hanem már előre megvolt a meggyőződés a megszegett és az Isten által létrehozott új szövetségről. A babiloni fogság idején, a templom lerombolása után a nép a próféták szavaiból és a megpróbáltatások hangulatában ráeszmélt arra, hogy a szövetséget ismételten megszegték. A megszegés első drámai figyelmeztetése az volt, amikor Mózes a Sinai-hegy lábánál a két kőtáblát összetörte. A fogság idején pedig a tábla végleg eltűnt a templomból. A nép azt is tudta, hogy a szövetségkötés emlékének évenként való megünneplése a táblákat nem hozza vissza, hiszen azokat csak Isten adhatta. De reménykedtek abban, hogy Isten a szeretetét nem vonta vissza, és hogy az új szövetség megígérése egyúttal valamiképpen az elővéteiezést is jelentette.12 De a keresztényeknek is tudniuk kell, hogy az új szövetség végérvényessége, amely a feltámadt Krisztus testében és vérében előttük áll, nem ad jogot szövetségtörő magatartásra. A szövetség megújítása és tudatosítása az újszövetségi időben sem fölösleges. Az utolsó vacsora emlékezetének megújítása és ébrentartása mint parancs azt jelenti, hogy az mindig a maga újdonságával lép az emberek elé: mindig új és mindig ugyanaz marad.13 III. Következtetések A páli szövegekből és az utolsó vacsora leírásából kirajzolódott előttünk az új szövetség eszméje, s most összefoglalólag ki kell mutatnunk, hogy milyen válasz adható a két fő kérdésre, amelyek a tárgyalás folyamán felmerültek. Vagyis, hogy hogyan viszonylanak az egyes szövetségek egymáshoz, illetőleg hogyan viszonylik az első szövetség azokhoz, amelyeket Izrael Bibliájában találunk, és másod12 E. Zenger, Der Neue Bund im Alten, 1993, 51-83. 13 (így látszik, ez az értelme a Zsid 3,13-nak.
