Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Isten és császár - Pucelj, Jose - Győrffy Andrea (ford.): Egyház és állam
EGYHÁZ ÉS ÁLLAM 29 séget. Arról van inkább szó, hogy a legjobb megoldást keressék a keresztény bölcsesség és a Tanítóhivatal tanítása szerint. A politikában az Egyház pluralista magatartást tanúsít, vagyis a világiaknak megvan a lehetőségük, hogy a keresztény álláspontból kiindulva különféle megoldásokat válasszanak. Ezért tartozhatnak különféle pártokhoz.8 Vagyis a hívők politikai tekintetben ne hivatkozzanak egyházi tekintélyre. Tehát különbséget kell tenni a között, amit a keresztények egyénileg vagy csoportokban mint állampolgárok tesznek saját lelkiismeretük szerint, és a között, amit az Egyház nevében papjaikkal együtt végeznek. Az Egyház ilyen szempontból általában a papoktól semlegességet követel. Ne vegyenek tevékeny részt politikai pártokban és szakszervezetek vezetésében, hacsak az egyházi vezetőség ítélete szerint ez nem szükséges az Egyház jogainak védelmére és a közjó biztosítására. Ilyen helyzetek találhatók Dél-Amerikában, ahol az emberek nagy részének még nincs meg a kellő tapsztalata és tudása, s így jogaikat nem tudják érvényesíteni. Ahhoz is műveltség kell, hogy az igazságos társadalmi berendezkedésért megfelelő módon harcoljanak.9 Az állam küldetése ugyancsak tisztázandó. „A politikai közösség a közjó érdekében létezik, belőle meríti teljes igazolását és értelmét, benne gyökerezik veleszületett és saját joga. A közjó pedig magába foglalja mindazokat a társadalmi feltételeket, amelyek között az emberek, a családok és a társulások teljesebben és könnyebben elérhetik végső céljukat” (Egyház a világban 74). Az állam tehát emberi közösség. Az állami közösség azonban nemcsak állami szervezetből áll, hanem társadalomból, kultúrából, gazdasági életből, művelődésből, politikai és társadalmi szervezetekből, amelyek a jogállam keretében sajátos autonómiát élveznek. Az Egyház ezekkel a közösségekkel éppúgy együttműködik, mint az állami szervezetekkel.10 Minden állam pluralista, vagyis nincs „felülről” rendelt világnézet vagy vallás, amelyet az állam különösen pártfogolna vagy rákészeríte- ne az emberekre. De természetesen egyetlen állam sem létezhet alapvető értékek nélkül, amelyek az egyes társadalmi szervek műkö8 ü. o. 100. 9 a o. 94. 10 ü.o. 46.
