Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Ruh, Ulrich - Győrffy Andrea (ford.): Vallási elképzelések egy szekularizált társadalomban
Ulrich RUH Vallási elképzelések egy szekularizált társadalomban Egy társadalom vallási-világnézeti arculatának bemutatására vannak bizonyos fogalmak, amelyeket széltében-hosszában használnak, a kilencvenes évek Európájában nem is volna nehéz ezek jegyzékét összeállítani. Ilyenek: lelkiség, élmény, terápia, elmélkedés, vagy akár kiteljesedés és önmegvalósítás. Ebben az összefüggésben a „hit” nem nagyon fordul elő, legalább is igazi teológiai értelemben nem, és sokaknál meglehetősen alárendelt szerepet játszik a vallásosságban. Az Egyházon belül is gyakran hódolnak ennek a felfogásnak, akár tudatosan, akár megszokottságból. Akárhányszor vallási témák megbeszélésénél is inkább „üdvösségi tényezőkről” beszélnek, nem hitről. A teológusoknál éppen ezért felvetődik a komoly kérdés, hogy mit és hogyan hisznek ma Európában? Közvéleménykutatások is foglalkoznak a témával. A hetvenes években feltűnést keltett egy kutatás a Német Szövetségi Köztársaságban, amely „Mit hisznek a németek?” cím alatt a hitbeli meggyőződésről és az egyházakhoz való tartozásról érdeklődött. Újabban Paul M. Zulehner és Hermann Denz az „Európai értékek tanulmányozása” alapján adtak ki egy beszámolót: „Hogyan él és hisz Európa?” (Düsseldorf 1993). Az Angliában megjelent beszámoló címe ez volt: „Hit hovatartozás nélkül”, a spanyolországié pedig ez: „Ki hívő ma Spanyolországban?” I. Az, hogy valaki ma Európában hisz vagy nem hisz, ezt vagy azt hiszi, kétségtelenül többrétű fejlődés öröksége. Ide tartozik elsősorban a keresztény tanítás, amely az ókortól kezdve a középkoron át a
