Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Scheffczyk, Leo - Erdő Péter (ford.): Hit és vallás
Leo SCHEFFCZYK Hit és vallás A hit, a hitvallás és a vértanúság összefüggenek egymással, legföljebb értelmük egyre szélesebb körű. Az alap mindenütt a belső hit, amely intenzíven kifejeződik a megvallásban és méginkább a vértanúságban. A hit és annak megvallása világosan összetartozik. A vértanúságnál azonban ez az összefüggés nem olyan áttekinthető, hiszen számos más mozzanat is befolyásolhatja. Korunkban azonban a hit megvallása is sok bonyolult kérdést vet fel. 1. A megváltás nehézsége és szükségessége. A hit megvallása és a vértanúság nem olyan fogalmak, amelyek a keresztény tudat központjában lennének, bár a XX. század több vértanút mutatott fel, mint sok más előbbi korszak. Ennek megvannak az okai. A megvallás, a tanúságtétel felidézheti a felekezetieskedés látszatát,1 ezért összekapcsolják a szűkkeblűséggel, a más vallások iránti nyitottság hiányával. Sőt úgy érzik, hogy a meggyőződés kihangsúlyozása gyengíti a párbeszédre való készséget és egymásnak az ökumenizmus szellemében történő elismerését. Sőt a fundamentalizmus vádja is előfordul. Ám az is félreértés, hogy a hit megvallásának minden formája egyben föltételezi az igazság megvédésének szándékát. Inkább azt kell látni, hogy az igazság abszolút érvénye az embertől feltétlen döntést követel, és nem engedi meg a relativizmust. Bár nem tagadható, hogy ma sokfelé értékelik és gyakorolják a keresztény magatartást, de ez az értékelés inkább elkötelezettség egy jobb és igazságosabb világ iránt, amely a keresztényeknek is érdeke. Ha pedig jól megnézzük, itt nem is annyira a hit megvallásáról, a hit tartalmának és igazságának kinyilvánításáról van szó, hanem annak a társadalomra és a világra való hatásáról. Ez ugyan a hitnek valódi következménye, de nem 1 K. Lemann, Glaubensgemeinschaft und Bekenntnis, 1993, 597 kk.
