Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 3. szám - Isten és emberek műve - Ratzinger, Joseph - Gál Ferenc (ford.): Az Eucharisztia ünneplésének formája és tartalma
AZ EUCHARISZTIA ÜNNEPLÉSÉNEK FORMÁJA ÉS TARTALMA 27 különbség a liturgiái és a dogmatikai szint között, de a kettő nem válik szét, hanem egymást segíti és kölcsönösen meghatározza. Ugyanakkor a lakoma-jelleg sem tűnik el, mert az eucharisztia egyúttal az asztali áldást is jelentette, de a lakoma-szimbólum alá van rendelve egy szélesebb, átfogóbb összefüggésnek, amelybe szorosan illeszkedik. Természetesen lehet újabb ellenvetéssel élni: az egyházi miseliturgia forma szerint ugyan nem lakoma, hanem a szó-elem miatt eucharisztia, azaz hálaadás, ettől azonban Jézus utolsó vacsorája még lehetett húsvéti lakoma. Az eltérést nem az ősegyháznak kell tulajdonítani? Amint látjuk, itt már belépünk a történelem és a dogma viszonyának teológiájába, vagyis a Krisztustól az Egyházba való átmenet problémájába. Az egzetétáknál valóban vannak kísérletek arra, hogy Jézus utolsó vacsoráját szembeállítsák az Egyház szentségével.8 Az Eucharisztia ünneplésének kialakulása az Egyházban. Ahhoz a kérdéshez, hogy Jézus utolsó vacsorájától milyen volt az átmenet az Eucharisztiának az Egyházban való ünnepléséhez, legalaposabban H. Schürmann szólt hozzá. Itt nem akarunk a hosszú vitára kitérni, csupán a forma kifejlődésével foglalkozunk. Schürmann ezen a téren három fokozatot állapít meg: 1. Az Eucharisztia Jézus utolsó vacsorájában. 2. Az Eucharisztia az apostoli közösséggel kapvsolat- ban. 3. A közösségi szeretetlakomától elválasztott eucharisztia-ünnep- lés az apostoli kor után.9 Mines módunk arra, hogy az egyes mozzanatokat részletesen kifejtsük, csak a döntő átmeneteket jelezzük, s azok jelentőségére mutatunk rá. Ami az utolsó vacsorán az Eucharisztia rendelését illeti, annak menetét az evangéliumokból és a zsidó „pászka-hagyományból” nagyjából kiolvashatjuk. A zsidó húsvéti lakomában négy részt lehetett megkülönbözteni: az előételt, a pászka- liturgiát, a főétkezést és a befejező szertartást. A kenyér felajánlását a főétkezés elé kell helyeznünk, a kehely megáldása pedig a főétkezés után következett, ahogy azt Lk 22,20 hangsúlyozza: „A vacsora után vette a kelyhet”... Schürmann ebből két dologra következtet: 1. Az 8 A mai problematikához lásd: R. Feneberg, Christliche Passafeier und Abendmahl, München 1971. 9 H. Schürmann, Die Gestalt der uhrchristlichen Eucharistiefeier, Düsseldorf, 1970, 77-99.
