Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 3. szám - Isten és emberek műve - Taft, Robert F. - Gál Ferenc (ford.): Mit nyújt a liturgia?
14 ROBERT TAFT 5. A liturgia nem egyszerű esemény, hanem személyek találkozása. Befejezi a Krisztusban a Szentlélek által életté vált kapcsolatot Istennel és a keresztény testvérekkel, vagyis a keresztény kultuszt a Szentlélek teszi lehetővé. Az nyilvánvaló igazság, hogy amit Isten az Egyházban művel, azt a Szentlélek által valósítja meg. Egyes nyugati teológiák elmulasztották a liturgia szemtháromságtani és pneumatológiai vonatkozásait kidolgozni. Erre a hiányra elsősorban Edward Kilmartin mutatott rá.6 6. Mivel ez a kegyelmi találkozás Jézus halálából és feltámadásából ered, azért az egész keresztény liturgia súlypontja a húsvéti misztérium, mint kinyilatkoztatás. Ezen keresztül mi a hitben megközelítjük a végső valóságokat, a teremtés, a történelem és az élet végső értelmét. A keresztény ember számára Jézus Krisztus Isten képe, s minden más tapasztalást és képet, ami abból ered, az ő világossága formál, magyaráz és értelmez, mint ahogy a ószövetségi nép egész történetét az Egyiptomból való kivonulás és a szövetség foglalta egybe. Azt kell mondani, hogy a keresztény liturgia Jézus húsvéti misztériumának megjelenítése, mégpedig úgy, mint Istennek és az ő ránk vonatkozó üdvözítő tervének a kinyilatkoztatása. A Kolosszei levélben (1,15) az apostol Jézust a „láthatatlan Isten képmásának" mondja, s a liturgia - legalább is a görög egyházatyák szerint - ennek a képnek a képe. A liturgia ezt a képet vetítette a hívek szeme elé akár az igehirdetésben, akár a szentségekben, elsősorban a ke- resztségben és az Eucharisztiában, továbbá vasárnap, az (Jr napján, a zsolozsma reggeli és esti imádságaiban, a templomok búcsúnapján és általában mindig, amikor az Egyház tagjai Jézus nevében összegyűltek. 7. Az aktualitás, az időszerűség arra megy vissza, hogy nem egy eseményt ünnepeltek, hanem egy állandóan jelenlevő valóságot, állandó hívást és állandó választ, egy új életet, amelyet üdvösségnek mondunk, s amely a múlt eseményéből kapja valóságát. A múlt eseményei ennek a valósgnak az okát és ősmintáját szolgáltatják. De Jézus életének údvszerző eseményei - főleg halála és feltámadása - többek egyszerű jeleknél vagy kinyilatkoztatásoknál. Azok az üdvösség 6 Lásd: 1. sz. jegyzetet.
