Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 2. szám - Egyház és fiatalság - Scheffczyk, Leo - Gál Ferenc (ford.) - Erdő Péter (ford.): Az Egyház mint Jézus Krisztust jelképező teljes szentség
66 LEO SCHEFFCZYK zetébe kisugározza. Nem véletlen, hogy nagy szentek egyúttal békeszerzők is voltak az emberek között. Tehát nem lehet kétségünk arról, hogy ha a szentség lényege egyértelműen is a kegyelem szférájába tartozik, azért a hatása átmegy a természet rendjébe is. Mindenekelőtt a szentségből kisugárzó, Istenre és a felebarátra irányuló szeretet lesz hatással természetes emberségünkre és kapcsolatainkra, s így a keresztényeknek a világban való konkrét életében nagy jelentőséggel bír. b. A politikai tevékenység határai A szentségeknek ezzel az alapvető tartalmi meghatározásával és a természetes rendre gyakorolt hatásával még nem világítottuk meg, hogy az Egyház mint teljes-szentség a kegyelmi erejét hogyan érezteti ennek a világnak a természetes erőivel, dolgaival és embereivel, és hogyan teszi gyümölcsözővé a földi haladásra és helyzetekre. Ki kell zárni, hogy az Egyház közvetlenül kezébe vegye a földi dolgok irányítását, hogy saját kulturális, szociális vagy fejlődési politikát folytasson. Ezt több ok miatt nem teheti: először azért, mert az evangéliumból nem vezethet le konkrét politikai utalásokat, másodszor, mert azzal félretolná a teremtett dolgok relatív autonómiáját, és harmadszor, mert azzal a többiek mellett maga is egy politikai csoporttá vagy párttá válna. Az Egyháznak az a jellege és feladata, hogy mint az üdvösség jele a világ számára, és mint az „emberiség szentsége” fejtse ki hatását, ezért a földi feladatokat nem veheti át és nem oldhatja meg. Csak bizonyos megvilágításba helyezheti ezeket a feladatokat, mint az üdvösség jele. Tisztázza értelmüket és végső céljukat, s ezzel ösztönzést ad az embereknek a lelkiismeretes teljesítésre. Erre rámutat a 11. Vatikáni Zsinat is az Egyház a mai világban c. határozatában (nr 42): „Az a sajátos küldetés, amelyet Krisztus az Egyháznak adott, nem politikai, gazdasági vagy társadalmi jellegű, mert ő vallási természetű célt tűzött eléje. Ám de éppen ezzel a vallási küldetéssel jár együtt a feladat, a fény és az erő, amely jó szolgálatot tehet, hogy az emberek közössége az isteni törvény szerint épüljön fel és legyen szilárd.” Ez megmagyarázza, hogy az Egyház szentségi hatása a világ dolgaira abban nyilvánul meg, hogy szellemi világosságot és erőt ad a földi feladatok és célok megvalósítására. Az Egyház ezt a feladatot a maga kegyelmi és hitbeli erejéből ismeri fel, a világ elé tárja minden termé-
