Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 2. szám - Egyház és fiatalság - Scheffczyk, Leo - Gál Ferenc (ford.) - Erdő Péter (ford.): Az Egyház mint Jézus Krisztust jelképező teljes szentség
AZ EGYHÁZ MINT JÉZÜS KRISZTUST JELKÉPEZŐ TELJES SZENTSÉG 61 is csak a Szentlélek erejéből lehetséges. Viszont az Egyháznak a Lélekkel való telítettsége a lényegének a megértésére is következményekkel jár. A Szentlélek kölcsönzi az Egyháznak a dinamizmusnak, a mozgékonyságnak, az előre való nyitottságnak a vonását. A Lélekkel eltöltött Egyház, mint intézmény mindig magán túlmutató, a végső teljesedésre irányuló, az idő és tér határait áttörő közösség, amely nyitva áll a Lélek hatása és teremtő ösztönzése előtt. Bár a látszat javallaná, de az Egyházat mégsem lehet a „Szentlélek szentségének” mondani, mint ahogy Jézus Krisztus szentségének mondjuk. Hiszen a Lélek, mint láthatatlan, éltető és lelkesítő elv, lényege szerint nem irányul a megtestesülésre, az anyagban való kifejeződésre. O az a „mélység”, amit kifelé nem lehet érzékeltetni. Ennek ellenére az Egyház a Szentlélek világban való működésének a sajátos helye, és egyúttal képviseli az egész Szentháromság működését. Végül, ha arról van szó, hogy az Egyház Krisztusnak és üdvözítő művének egyetemes szentsége, amit a Szentlélek itat át, akkor még egy fontos kérdés vetődik fel, amire választ kell adnunk. A kérdés az, hogy az Egyház, mint intézmény és közösség, hogyan közvetíti, hogyan közli az embereknek ezt az üdvözítő kegyelmet? Minden szentségre érvényes ugyanis, hogy ki kell szolgáltatni és föl kell venni a kegyelem közléséhez. Ebből a szempontból azonban az Egyház különleges helyzetben van, ami kollektív és egyetemes jellegéből folyik. Az „egész-szentség”, az „emberiség szentsége” egyes személyeknek nem szolgáltatható ki és nem is vehető fel. Olyan emberekből áll, akik az egész emberiséget képviselik, s így az Egyház az egész emberiség számára van jelen. Ezért nem is adhatja magát teljességében és bőségében az egyes személyeknek. Az egyes ember üdvösségét érintő kegyelmet az egyes szentségek közlik, amelyek az Egyház törzséből mintegy ágak hajtanak ki. 4. A teljes-szentség és a.z egyes szentségek a. A közösség jelentősége Az Egyház tehát, mint Jézus Krisztus személyének és üdvözítő művének a Krisztus testében való kibővítése, amelynek a feje és amelyet a Szentlélek éltet, az átfogó, alapvető és az egyes szentségeket megelőző jele az üdvösségnek. Nemcsak időben előzi meg az egyes szentségeket — hiszen már létezett, amikor a szentségeket
