Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Isten és császár - Stilwel, Peter - Gál Ferenc (ford.): Isten és a császár
12 PETER STILWEL ismerte a harmadik világ kritikáját a nyugati kormányokra vonatkazó- lag. Ennek ellenére felszólított a demokratikus megoldás keresésére: „Két törekvést kell érvényesíteni: az egyenlőséget és a közügyekben való részvételt. A keresztények feladata az, hogy vegyenek részt ebben a keresésben és a rend helyreállításában. 11. János Pál már nyíltabban kiállt a politikai demokrácia mellett. A SolliciLudo rei socíalis kezdetű enciklika, amely a kommunizmus összeomlása előtt jelent meg, megállapítja, hogy „vannak nemzetek, amelyek szabadulni akarnak a korrupt, diktatórikus rendszertől és a demokratikus rendet óhajtják.” Az egyetlen feltétel az, hogy közösen dolgozzák ki a demokratikus modellt. Csak így lehet megvalósítani a polgárok szabad és felelősség- teljes részvételét a nyilvános életben, s így lehet elérni a jogbiztonságot s az emberi jogok tiszteletben tartását. Később, a berlini fal leomlása után a pápának a demokráciáról szóló nyilatkozata pontosabb: A Centesimus annus kezdetű encikliká- ban kifejti, hogy az Egyház értékeli a demokratikus rendszert, de igazi demokrácia csak a jogállamban valósítható meg és az emberről vallott igazi felfogásban. A demokrácia előfeltétele az, hogy az emberek ráhangolódjanak megfelelő nevelés és eszmények által s kialakuljanak a felelősséget hordozó struktúrák. Itt merül fel a „társadalom szubjektivitása” kifejezés is, s ez adja meg a pápának a kulcsot a demokrácia értelmezéséhez. Ehhez nem elég a hatalmi ágazatok szétválasztása és az egyensúly megteremtése, mint az amerikai Egyesült Államokban. A pápa elgondolása szerint a társadalomnak van szellemisége, szubjektivitása. Ezt kritikusan bontakoztatni és formálni kell. Nélküle a társadalom összeomlik, bármilyen is az alkotmánya. Ezt a gondolatot fejtegeti az Evangélium vitae kezdetű enciklika is. Ma az emberek hajlanak arra, hogy az agnoszticizmus és a szkeptikus relativizmus az a filozófia és alapmagatartás, amely a politikai demokráciának megfelel. Ezzel szemben ki kell jelenteni, hogy ha nincs végső igazság, amely a politikai cselekvést irányítja, akkor az eszméket könnyen hatalmi célok szolgálatába lehet állítani. A történelem már megmutatta, hogy egy igazi értékek nélküli demokrácia milyen könnyen átmegy parancsuralmi rendszerbe. A demokrácia azokkal az értékekkel áll vagy dől, amelyeket megtestesít, és ezeknek az értékeknek az alapja nem lehet időleges és változó többségi felfogás, hanem csak az objektív erkölcsi törvény
