Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 2. szám - Egyház és fiatalság - Puttmann, Andreas - Gál Ferenc (ford.): A fiatalok értékítéletei

20

ANDREAS PÜTTMANN

(Rheinischer Mercur). „A gyermekek zsarnokságának határt kell szabni, olykor kémén fenyítést is alkalmazni kell" (Focus). így hangzanak az újsághírek. Egyes tudósok viszont úgy jellemzik az ifjúságot, hogy „aikalmazkodók, normálisak, tisztességesek, türelmesek, rámenősek, kreatívok, szeretik a kockázatot, s csak a társadalom meg nem oldott konfliktusai ellen támadnak”.1 Egy szóval: „A fiatalok jobbak, mint a hírük”,1 2 s igazuk van, amikor megállapítják: „Nálunk minden O.K.”3

1. Generációs ellentét Nyugat-Németországban. A 80-as évek elején Elisabeth Noelle-Neumann és Renata Köcher egy nemzetközi értéktanulmány keretében4 tíz európai államban és az CJSA-ban megállapították, hogy a nemzedékek közötti felfogásbeli különbség sehol nem olyan nagy, mint a németeknél, de a valóság-hangulat csak azokat a politikai és társadalmi köröket fogta el, amelyek különben is meg voltak győződve egy szellemi-erkölcsi fordulat szükségességéről. A német fiataloknak az a 20%-a, akik a vallás, a politika, az erkölcs, az emberekkel való érintkezés és a szexualitás területén különbözni akartak más emberektől, 1990-ben felerősödött 27%-ra (Nyugat-Németország). Az CJSA-ban ilyen válasz csak 10%-tól jött, viszont Európában általában a 30 éven aluliak 15%-a nyilatkozott így. A legkisebb megegyezés a német fiatalok és a szülők között a szexualitás terén mutatkozott (9%), a legnagyobb viszont a más emberekkel való viszonylatban (90%). Szűk harmadrész (33%) vallott hasonló nézeteket, mint szülei, a vallás területén; erkölcsi felfogásban (32%) és politikában (29%). A kutatók a nemzedéki eltérés időbeli meghatározásában viszonyultak az 1947-ben alapított Allensbacher Archívumhoz. Abból kiderült, hogy a 30 éven aluliaknak a nevelés céljáról (udvariasság és jó modor) való nézete 1967 és 71 között 81%-ról 50%-ra esett le. Azt a tételt, hogy a gyermeket munkája rendes és lelkiismeretes elvégzésére kell nevelni, 1967-ben még 71% fogadta el, öt évvel később csak 52%. Arról az álláspontról, hogy „életemet úgy fogom fel, mint feladatot, amelyért létezem és amelyre erőimet fordítom akkor is, ha az nehéz és fáradságos” - az igenlő válasz 1964 és

1 Alfred-Herrhausen-Gesselschaft, Jugeng und Gesellschaft, Frankfurt 1994, 9.

2 In: Arbeitgeber, 47 (1995) 744-750.

3 Die IBM Jugendstudie, Köln 1995.

4 E. Noelle-Neumann, Die verletzte Nation, Stuttgart, 1987.