Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 4. szám - Idő és öröklét Ura - Jáki Szaniszló - Jáki Zénó (ford.): Angyalok, állatok és a hit fénye
36 JAKI SZANISZLÓ isteni erő miatt maradnak meg a létben, amelyet a teológusok már régen létfönntartásnak neveztek, ami különbözik a teremtéstől. Azzal, hogy mint fizikus nem használt mozgató (motor) intelligenciákat (angyalokat), Buridanus csupán meg akarta különböztetni a fizikát a metafizikától és teológiától, ez lévén az egyetlen út, hogy megvédje-az angyalok aktivitását a fizikai világban, egy olyan aktivitást, amelyben éppoly erősen hitt, mint Newman. Ez az a megkülönböztetés, amely megokolja, hogy Newman látszólag alábecsülte a tudományt abban a szentbeszédében, amelyet Szent Mi- hályról és angyalainak sokaságáról mondott. Világos fogalmai voltak a tudományos törvények korlátáiról. Ezek a törvények jók voltak a jóslásra, segítséget nyújtottak a gyakorlati hasznosság hatalmas területén, de semmit sem tudtak mondani arról, hogy mik a fizikai testek és folyamatok és miért léteznek egyáltalán. A világot nemcsak teremteni kellett, de fenn is kellett tartani mozgásában. Ebben az utóbbi művében Isten angyalaira hagyatkozott, így jelentette ki Newman: ,.Minden lélegzetnyi levegő, a fénynek és a hőnek minden sugara, minden szép látvány olyan, mint köntösük egy darabja, mint azok öltözetének hullámzása, akik Isten színe előtt járnak a mennyekben. Newman annyira komolyan vette ezt, hogy megkérdezte: vajon nem filozófikusabb gondolkodás-e visszavezetni a természeti világ mozgását az angyalokra, mint kísérletet tenni megmagyarázásukra a tudomány bizonyos elméleteivel?" Még egyszer kifejezésre juttatta a tudományos módszer nagy hasznosságát, de csak szigorú határok között. Tudta, ezek a törvények nem „magyaráznak." Csupán koordinálják az adatokat. Mindaz, aki megpróbálja a fizikai törvények jelentőségét ezeken a határokon túlra kiterjeszteni, abban a veszélyben forog, hogy - Newman szerint - szegény féreg és nyomorult bűnös lesz:” nemcsak azért, mert a természetet állítja Isten helyébe, hanem azért is, mert „semmibe veszi isten láthatatlan szolgái ezreinek és tízezreinek tevékenységét.” A természetről szóló tudományos tárgyalás kell, hogy vallásos legyen, ami mintegy Isten szolgáinak füle hallatára történik, „azzal a szerénységgel, amelyet mindig érzünk, amikor saját halandó fajtánk tanultjai és bölcsei előtt beszélünk, mint szegény kezdők az intellektuális ismeretben éppúgy, mint a morális tudásban.” A durva és kegyetlen közeledés a természet felé, akárcsak egy virágsziromnak felesleges leszakítása, Newman szemében az angyalok
