Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 4. szám - Idő és öröklét Ura - Schönborn, Christoph: Isten örökre ember is marad
ISTEN ÖRÖKRE EMBER IS MARAD 11 39 amely mindenütt jelen van és nincs helyhez kötve. Ugyanakkor Krisztus testének is valamilyen mindenütt való jelenlétére gondol: „Ahol jelen van Isten jobb keze, ott van Krisztus teste és vére is.”39 40 Az egyházi hagyomány azonban nem vallotta ezt a mindenütt való testi jelenlétet, ellenben az Eucharisztia testi jelenlétében éppen annak igazolását látta, hogy Krisztus az Atya jobbján van, vagyis túl minden földi és időbeli kötöttségen. 3. Krisztus jelen uralmának misztériuma. „Krisztus földi létének utolsó múltbeli misztériuma, a mennybemenetel és az eljövendő paruzia között van egy misztérium, ami velünk egyidejű: az, „hogy Krisztus az Atya jobbján van”.41 Ez a hittétel bizonyos mértékben a legegyházibb jellegű a krisztológiai tételek közül. Ezt különben már az eddigi visszapillantások is mutatták, s nem is tartjuk rendkívülinek, hiszen itt van igazán szó arról, hogy Krisztus hogyan viszonylik az Egyházhoz és hogyan él benne. A hittételt az egyházatyák közül legszebben Szent Ágoston fogalmazta meg. Csak néhány gondolatot emelünk ki tanításából. „Ti az égi tanításból megismertétek és valóban hiszitek, hogy Urunk, Jézus Krisztus, aki értünk szenvedett és feltámadt, feje az Egyháznak és az Egyház az ő teste. Így az egész Krisztus a Fő és a test együtt. (Ő feltámadt és mint az Egyház Feje van a mennyben. Mint Fő jár közben értünk. A bűn nélküli, halhatatlan Fő könyörög értünk, bűnösökért, hogy végül mi is feltámadva és a mennyei dicsőségre átváltozva hozzánőjünk a Főhöz. Mert ahol a Fő van, ott kell lenni a tagoknak is... Gondoljatok ennek a Főnek a szeretetére. Ő már a mennyben van, de még itt lent a földön is szenved, ameddig az Egyháza szenved. Itt éhezik, szomjazik, ruhátlan, idegen, beteg, börtönben van. Hiszen ahol teste szenved, ott ő maga is szenved” (vö. Mt 25,47).42 „Mikor Urunk, Jézus Krisztus fölment a mennybe, testét itt hagyta, ahol ő is élt. Előre látta ugyanis, hogy majd sokan kifejezik előtte hódolatukat, mivel már a mennyben van. De tiszteletük értelmetlen volna, ha közömbösen látná, hogy tagjait itt a földön üldözik. Ezért 39 WA 23, 133, 19. 40 WA 23, 143, 32. 41 J.. Daniélou, Etudes d'exégése judeo-chrétienne, 1966, 42 kk. 42 Sermo 137, PL 38, 754 kk.