Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 2. szám - Istenről beszélünk - Kasper, Walter - Bolberitz Pál (ford.): Posztmodern dogmatika? (hozzászólás egy amerikai teológiai vitához)
POSZTMODERN DOGMATIKA? 71 tán funkcionális vallásmegalapozás túlhaladásához és a metafizikai kérdésfelvétel hangsúlyozásához.22 Ha az ember az igazság nyelvi közlésénél a pozitív történeti alapot komolyan veszi, akkor adva van a tényállás, hogy a teológiailag szükséges metafizikát ne „kívülről” vegyük, hanem a kinyilatkoztatás bizonyítékai és a bennük levő valóságértelmezés alapján fejtsük ki, s így lehet párbeszédet folytatni más felfogásúakkal. A háromságtani teológia, ahogy azt Hans (Jrs von Balthasar zseniális módon felvázolta, és ahogy azt K. Barth s a hagyományt tovább gondoló protestáns teológusok megkísérelték, mutatja az utat, ahogy a posztmodern korban tovább lehet haladni a modern kor pozitív örökségének elhagyása nélkül. Az ilyen kifejezések, mint posztmodern, posztkritikai, posztliberális, az új irányzat számára biztosan nem többek, mint a zavart vagy jobb esetben a keresést kifejező szavak, olyan új korszak számára, amely még nem találta meg kifejeződését. De ez nemcsak hátrány, hanem előny is, mert a teológusoknak lehetőséget ad és felhívást, hogy az ilyen birtokeset-teológiák után, mint a „világ teológiája”, a „fejlődés teológiája”, a „forradalom teológiája”, a „felszabadulás teológiája”, a teológia saját forrásaiból kiinduló „teológiai teológiát” műveljenek, illetve a jövő számára újrafogalmazzanak. Fordította: Bolberitz Pál 22 R. Spaemenn, Zur Kritik der politischen Utopie, Stuttgart 1977.
