Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 2. szám - Istenről beszélünk - Kasper, Walter - Bolberitz Pál (ford.): Posztmodern dogmatika? (hozzászólás egy amerikai teológiai vitához)
64 WALTER KASPER telezetten ír a katolikus teológia helyzetéről Észak-Amerikában. Ő Lindbeckre hivatkozva, könyvében Ratzinger bíborost nem a kritika előtti, hanem a kritika utáni és posztmodern teológia vezető alakjának tünteti fel. Ezzel állást foglal olyan amerikai katolikus véleményekkel szemben, amelyek őt liberális színezetű teológusnak mondják. Alaptalan megállapítsok különben a német vitákban is elhangzottak, például J. Habermann részéről, hogy ő neokonzervatista, neoortodox vagy neokonfesszionalista lenne. Ezek a megbélyegző és kirekesztő stratégiák azonban nem járultak hozzá a viták építő jellegű folytatásához és a meglevő problémák tisztulásához, mert könnyen átlátható érdekből akadályozzák és lassítják a viták menetét. *** George Lindbeck a nehézségekből indul ki, amelyekben az ökumenikus teológiai párbeszéd megakadt. Szerinte ezek a nehézségek az egyházi tanítás értelmezésére vezethetők vissza, amelyek ismeretelméleti természetűek. Lindbeck egyúttal arról is beszél, hogy az egyházi teológia egyes tételeket a teljes igazság igényével hirdet, s ilyen körülmények között az ökumenikus közeledés csak úgy lehetséges, ha az egyik vagy másik oldal feladja a maga igazságérzetét. A hagyományos értelmezésből eredő nehézségeket csak úgy lehet leküzdeni, ha a modern, azaz liberális teológia nem informatív és nem következtető modellt fejleszt ki, amelyet Lindbeck tapasztalati-kifejező (iexperiential-expressiv) módszernek mond. Ennek alapján az egyházi tanításban levő vallásos tapasztalások (inner feelings, attitudes or existential orientations), amelyek egyetemesek és mindenki által elfogadottak, utólag objektiválódnak. Egy ilyen felfogás nyilván nem csak az egyházak közötti párbeszédet teszi lehetővé, hanem a vallások közötti párbeszédet is. Ez szorosan összefüggeni látszik Karl Rahner felfogásával az „anonim keresztényekről”, vagy B. Lonergan elméletével, amely szerint minden vallás alapja Isten feltétlen szeretete. Ez a modern (vagy inkább modernista) beállítás egyúttal lehetővé tenné a párbeszédet a világgal is, mert kapcsolódik az ember alapvető vallásos 5 J. Hebermas, Kleine politische Schriften III. 1981, 444 kk.
