Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Balthasar, Hans Urs von - Gál Ferenc (ford.): Teremtés és Szentháromság
8 HANS CI RS VON BALTHASAR szemben benne van a rehabilitálás és az ószövetségi talány megoldása. Miért kell Istent mindenek fölött szeretni? Mert ő az abszolút, önzetlen szeretet. És miért szabad a szenvedő igaznak Istenhez kiáltani? Mert Jézus is kimondta a kereszten a kérdést az Atyához: Miért hagytál el engem? Itt azonban meg kell állni: A Háromság a kereszt teológiájának egyetlen előfeltétele, és a kereszt a Háromság egyetlen kinyilvánítása, mert a Fiú a Szentiélekben átadta magát az Atyának, s ezzel elérte a szeretet legmagasabb fokát, amit az Atya az ő feltámasztásával viszon- zott, s ezzel a bűn által okozott szakadás megszűnt. Igazolódott, hogy Isten egysége akkora, hogy még az Istennel való szembenállást is feloldja. A kereszt ereje tehát nem a kárhozatra irányul, hanem annak legyőzésére. Isten és a világ viszonyának a teljes megoldása ebben a kijelentésben van belefoglalva. III. De a cél követésének sietségében nem ugrottunk-e át egy fontos gondolaton? Ha a Háromság, amely az egységben a „mást” is magába foglalja, a világ másságát a maga valóságában igazolja, azzal már adva van a világnak mint az Istennel szembenálló másiknak az igazolása? Mem most jutottunk el igazán az ószövetségi talányhoz, amely most még mélyebbnek tűnik? Mert ha Isten önmagában a hármasegységű szeretet és azzal a végső elgondolható teljesség, akkor mire való még a világ? Aki itt tovább szövi gondolatait, annak tudnia kell, hogy Isten teljesen szabad a teremtésben, s a világot nekünk nem szabad az isteni szeretetből szükségszerűen így vagy úgy levezetni. A szeretet önmagától kiárad, túllépi magát {bonum est diffusiuum sui), de ez fenyegetni látszik a szabadságot. A másik kijelentés pedig, hogy Isten a saját dicsőségére teremtette a világot, csak úgy fogadható el, hogy Isten dicsősége az ő szeretetében nyilatkozik meg és hogy ő csak háromsági mivoltában mondható szeretetnek. Vagyis a választ nem kereshetjük a Szentháromság titkának megkerülésével. Anélkül, hogy a szabadságot megközelíthetnénk, először az isteni személyekről kell szólni, és itt a kinyilatkoztatás valódi fogódzópontot nyújt. Ha megkérdezzük, hogy a szentháromsági Atya miért teremtette
