Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Kereszty Rókus: Jézus feltámadása

74

KERESZ7Y RÓKÜS O. CIST.

Marxsen szerint a második értelmezés, t. i. hogy Jézus valóban feltámadt, csak később lett az igehirdetés központi témája. Ez a tanítványok idejében szükségszerű folyamat lehetett, azonban a „modern ember” számára teljesen elfogadhatatlan. Vissza kell térnünk az eredeti, funkcionális értelmezéshez. Jézus megjelenései annyit jelentenek, hogy „ügye”, az eszkatológikus esemény folytatódik az Egyház igehirdetésében. Így Marxsen más úton ugyan, de Bultmannhoz hasonló végkövetkeztetéshez jut el: a feltámadás azt jelenti, hogy Jézus jelen van a tanúi kérügmájában.37 Azonban ez a jelenlét nem a halálnak üdvözítő erejét, hanem a földi Jézus tanításának eszkatológikus érvényességét jelenti.

(d) H. R. Schlette és R. Pesch Bultmannal és Marxsennei ellentétben világosan állítják, hogy Jézus valóban, személyesen, létében föltámadt. Nemcsak szava, illetve ügye, hanem őmaga él örökre Istenben. Schlette, és a korai Pesch nem a feltámadást, hanem a feltámadott megjelenéseinek a valóságát vonják kétségbe. Az utóbbi úgy gondolja, hogy a megjelenések a zsidó apokaliptikus iratokból kölcsönzött irodalmi elemek, amelyek nem valóságos megjelenéseket akarnak kifejezni. Az előbbi szerint pedig semmi biztosat nem tudhatunk meg a feltámadásba vetett hit keletkezéséről.38 De mindkettő afelé hajlik, hogy a tanítványok pusztán közös megfontolás és elmélkedés révén jutottak el ahhoz a meggyőződéshez, hogy Jézus valóban él:

Egyre elképzelhetetlenebbnek tűnik számunkra, hogy ez a Jézus úgy meghalt és eltávozott volna közülünk,

37 Egy későbbi könyvében (The Resurrection of Jesus of Nazareth, Philadelphia: Fortress, 1974), amelyben figyelembe veszi első könyve bírálatait, Marxsen valamelyest megváltoztatja tézisét: elismeri, hogy ma is állíthatjuk, „Jézus feltámadott". Ez az állítás azonban nem jelent lényegesen többet, mint az előző könyvében képviselt funkcionális értelmezés: „Jézus halott. De (hit)ajánlata továbbra is érvényes". Azaz mi is szert tehetünk ugyanarra a hitre, amelyet a történeti Jézus hozott el nekünk. Ilyen érteiembem Jézus ma is jön és ebben a „hitajánlaf'-ban jelen van (147. 0.).

38 Ld. R. Pesch, „Zur Entstehung des Glaubens an die Aufetstehung Jesu: Ein Vorschlag zur Diskussion" Theol. Quartalschriß 153 (1973), 201-228; H. R. Schlette, Kirche Unterwegs (Freiburg, 1966), 120. o. Továbbá H. R. Schlette, Epiphanie a/s Geschichte (München, 1966), 67. o.