Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Kereszty Rókus: Jézus feltámadása
JÉZUS FELTÁMADÁSA 55 Ezt az értelmezést megerősíti az a gondolatvilág, amelyben a szöveg született: a zsidó felfogás nem ismeri az embernek testre és szellemre, mint metafizikai összetevőkre való felosztását. A test az emberi személy a maga valóságos, aktív jelenlétében. Ezért egy test nélküli, pusztán szellemi továbbélés nem jelenthet teljes értékű életet a zsidóság számára. A zsidóság egy része várta a halottak, elsősorban az igazak feltámadását a ítélet napján. A kérügma (és Pál) ezt a jól ismert eszkatoló- gikus Ígéretet alkalmazza Jézusra: az új kor hajnala felvirradt, mert Jézust Isten feltámasztotta; ő az elsőszülött az új életre támadó halottak között.6 Nemcsak Pál előtti kérügma, hanem Pál számára is Jézus új élete testben való feltámadást jelent: nem a biológiai törvényeknek alávetett testben, hanem a „dicsőséges test”-ben, amelyhez az általános feltámadáskor mindannyiunk teste hasonulni fog (Fii 3,21). Ezért, amit Pál a mi feltámadt testünk tulajdonságairól mond, jogosan alkalmazhatjuk Krisztus feltámadt testére is. A feltámadt test „lelki test” (szóma pneumatikorí), azaz romolhatatlan, Isten dicsősége és hatalma tölti be (1 Kor 15,42-44). Jézus testét a Szentlélek olyan gyökertesen „átlelkesítette”, hogy Pál egy helyen ilyen merész azonosítást tesz: „Az Úr pedig a Lélek” (2 Kor 3,17). Első olvasásra a „lelki test” kifejezés önellentmondásnak látszik. Pál azonban csak ilyen paradox módon tudja kifejezni azt a transzcendens új világot, amely a teljes mivoltában meghaladja tapasztalati világunkat. S az újdonság ellenére is van némi hasonlóság a földi test és a lelki test funkciója között. Amint a földi test kinyilvánítja a személyt a világnak és a világgal valós kapcsolatba hozza, hasonlóképpen a lelki test új módon nyilvánítja ki Jézust, amennyiben Szent- leikét közli és bennünket Lelke által feltámadt testéhez kapcsol.7 A föltámadt Krisztus azonos a názáreti Jézussal; a föltámadás révén azonban a szolga alakjában szolgáló Jézus „Úr”-rá magasztaló- dik minden földi, földalatti, mennyei teremtmény fölé; és a „minden 6 A kérügma eszkatológikus jellegéről és a páli és nem-páli egyházak kérügmájának alapvető egységéről Id. C. H. Dodd, The Apostolic Preaching, 1-35. o. 7 vő. H. Schlier, „Ekklesiologie des Neuen Testaments", Mysterium Salutis IV/1 köt. 157-161.
