Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám - Isten örök Fia - Löser, Werner - Gál Ferenc (ford.): Jézus Krisztus Isten örök Fia
20 WERNER LÖSER műve, sorsa a háromszemélyű Istennek valamilyen külső eseménye marad. A másik állítás érinti a Háromság és a krisztológia találkozási pontját, az emberré levést. A megtestesülés „célja” megfelel a Szent- háromság örök „tervének”. Ebből következik, hogy ez a cél nincs vonatkozásban Isten örök létével, hiszen egészen a teremtésre irányul. A tomisták ezt a célt az ember megváltásában látják, a skotisták pedig Isten megdicsőítésében. Ez a megdicsőülés azonban nem abban áll, hogy Isten kinyilvánítja dicsőségét, hanem abban, hogy az ember Jézus létével és tevékenységével dicsőíti meg őt. A teremtés művében ez a legnagyobb esemény. Összefoglalólag tehát azt mondhatjuk: Jézus elő-léte itt azonos a Fiúnak a Szentháromságban való létével, amit azonban a megtestesült Fiú története eléggé érintetlenül hagy. b. Az elutasító rendszerek. Azoknak a teológusoknak az elgondolásai, akik az utóbbi években a krisztológiával foglalkoztak, alig foglalhatók valamilyen egységbe. Abban mégis megegyeznek, hogy Krisztus elő-létezését több-kevesebb fokban elutasítják. Megelégszenek azzal, hogy a bibliai és zsinati kijelentéseket történet-kritikai módszerrel tárgyalják, és vitatják, hogy azok a mai krisztológiába beilleszthetők lennének. Vagyis az elő-létre vonatkozó szövegek időhöz kötöttek, azaz olyan magyarázó modellek, amelyeket a történelem túlhaladott. A korábi szentháromságtan és krisztológia helyére lép egy „jezulógia”, amelynek tárgya az ember Jézus. Ez megfelel annak a történetkritikai irányzatnak, amely Jézus esetében az emberi szférát túlhaladó eseményeket egyszerűen nem veszi figyelembe. Itt tehát nincs személyi elő-lét a Szentháromságban. Jézus rendkívülisége az, hogy különleges élménye van Isten atyasá- gáról, akit ő „Abba”-nak szólít. Hans Küng a „Christ sein” c. munkájában foglalkozik ezzel a kérdéssel,15 16 Edward Schillebeeckx pedig a „Jesus” c. könyvében. Küng könyvében „Az eredet magyarázata” fejezet17 tér ki az elő-lét problémájára, s felismerhetjük benne a liberális protestáns teológusoknak és a vallástörténeti iskoláknak a tételeit. Szerinte az apostoli egyház tagjai nem azért beszéltek Jézus elő-létéről, hogy Istenről és a világról elmélkedjenek, hanem azért, hogy a megfeszített és mégis élő 15 H. Küng, Christ sein, 1974. 16 E. Schillebeeckx, Jesus, 1975. 17 Küng, i.m. 426-453.