Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 3. szám - Isten irgalmassága - Schönborn, Christoph - Viz László: A katekizmus vezérgondolatai, fő témái

A KATEKIZMUS VEZÉRGONDOLATAI, FŐ TÉMÁI

55

Az igazságok hierarchiája elvének mértékadó módon kellett érvényesülnie az egész katekizmus elrendezésében. Ebben az összefüggésben három kritérium volt különösen fontos:

a) A Szentháromság titka, mint az igazságok hierarchiájának középpontja;

b) a krisztocentrikus megközelítés

c) a mű szerves struktúrája, mely a négyrészes felépítésben csapódik le.

a) A Szentháromság titka

A Szentháromság misztériuma hitünk és keresztény életünk központi misztériuma. Magának, az Istennek a misztériuma. Hitünk minden más misztériumának forrása és fénye, amely a többit megvilágosítja. A hit igazságainak hierarchiájában a leglényegesebb és legalapvetőbb tanítás. Az egész üdvtörténet nem más, mint „annak az útnak és azon eszközöknek a történelme, melyeken keresztül az egy és igaz Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek magát kinyilatkoztatja, kibékül és egyesül azokkal az emberekkel, akik bűneiktől megválnak" (234).

A katekizmus annyiban is követi a Directorium Catecheticum Generate útmutatását, hogy teljes egészében szentháromsági felépítésű. Az első paragrafustól kezdve a trinitárius dimenzió áll a középpontban. Ez adja a katekizmus általános perspektíváját, mivel ez áll a keresztény hit középpontjában: „Isten, aki végtelenül tökéletes és boldog önmagában, az embert szabadon, tisztán jóságból teremtette, hogy részesítse saját boldog életében. Ezért mindig és mindenütt közel áll az emberhez. Megszólítja, segíti, hogy őt keresse, megismerje és szeresse teljes erejével. A bűn miatt szétszóródott emberiséget családjának, az Egyháznak az egységébe hívja. Ennek megvalósítására saját Fiát megváltóként és üdvözítőként küldte el az idők teljességében. Benne és általa közli hívását az emberekkel, hogy a Szentlétekben fogadott fiaivá tegyünk és így örökösei az ő boldog életének” (1).

Minden, amit a keresztények hitéről és életéről mondani kell, arra a középpontra irányul, ami a Szentháromsággal való életközösség. „Az egész isteni üdvrend végső célja az, hogy minden teremtmény tökéletes egységre jusson a boldogító Szentháromsággal. Már mos-