Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Spieker, Manfred - Gál Ferenc (ford.): Nemzeti tudat és vallás
NEMZETI T(JDAT ÉS VALLÁS 35 nyék, egyúttal megpróbáltatások, szakadások és tragédiák is. A nemzetnek azonban a nagy nevelőnek kell maradni, amelyben megtalálható a nemzedékek munkájának megtestesülése és amely hozzásegíti az egyedeket ahhoz, hogy emberi azonosságukat megtalálják.”26 A német kérdésről 1949 és 1989 között folytatott vitákban a németek nem hagytak kétséget az iránt, hogy számukra nem a „nemzet” a legnagyobb politikai érték. A szabadságnak és az emberi jogoknak a biztosítását fontosabbnak tartották, mint az újraegyesítést. Ilyen volt a német katolikusok központi bizottságának nyilatkozata 1970. május 8-án, a háború befejezésének évfordulóján: „A nacionalista célok elvesztették értéküket, ha azokat a politikai szabadság feláldozásával kell megfizetni. Olyan megoldást kell keresni, amely minden nemzetnek a szabadságát és önrendelkezési jogát biztosítja.”27 A nemzet fogalmának a keresztény hit által történő relativizálása azonban a katolikusok számára nem azt jelenti, hogy a nemzeti tudatot valamilyen alkotmányos patriotizmussal pótolják. Az eszmény az emelkedett és hűséges hazaszeretet, szellemi beszűkítés nélkül, ami egyúttal azt kívánja, hogy ugyanakkor az egész emberiség javát szem előtt tartsuk.28 Tudni kell, hogy végső hazánk nem a nemzeti állam, és hogy a nemzetek a teremtés nagy művében kicsi tényezők, mint a cseppek a tengerben. Az ítélet napján Isten szétszakítja azt „a leplet, amely minden nemzetet eltakart” (Iz 25,7). A nemzeti tagozódásnak mégis megvan a feladata és célja. A pünkösdi jelenet, a Szentlélek kiáradása is a nemzetek meghívásáról beszél, mert azok adják az eszközt és a keretet az egyedi személyek kibontakozásához. Fordította: Gál Ferenc 26 II. János Pál, Laborem exerces, 10. 27 Zentralkomitee, Bericht und Dokumente 10. 28 Gaudium et spes, 75.
