Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Spieker, Manfred - Gál Ferenc (ford.): Nemzeti tudat és vallás
NEMZETI TUDAT ÉS VALLÁS 33 nak, ami a császáré. A két utolsó évszázad története számos példát nyújt arra, hogy maga a nacionalizmus vált vallássá. Németországban a Napóleon elleni harcot egyesek szent háborúként hirdették. Ez a gondolat ismétlődött a délamerikai „felszabadítás teológiájában” is.20 Az orosz-ortodox egyházban heves kritikák hangzottak el amiatt, hogy a kommunizmus összeomlása után a katolikus Egyház intézményesen is megjelent. A megokolás az volt, hogy „Oroszország ortodox terület". Ilyen légkörben kevés hely marad az ökumenizmus számára. Ezzel szemben a vallás is relativizálhatja a nemzetet. Isten tisztelete következetesen alárendelt helyzetbe hozza a nemzetet és a politikai tekintélyt. Különösen érvényes ez a kereszténység esetében. Jézus ugyan felszólít, hogy adjuk meg a császárnak, ami a császáré, de ez nem csorbíthatja Isten jogait. Pilátust, az államhatalom képviselőjét arra emlékezteti, hogy a hatalom Istentől van (Jn 19,11). Ezzel kifejezi, hogy az állami rendelkezéseket és a politikai igényeket belső törvények kötik, s ezért nem lehet őket Isten helyére állítani. XI. Piusz pápa írta a Mit brennender Sorge kezdetű enciklikában: „Aki a fajt, a népet vagy az államot, az államformát vagy a hatalom képviselőit vagy az emberi közösség egyéb alapvető értékeit - amelyeknek a földi életben lényeges és tiszteletre méltó helyük van - kiragadja a földi értékrendből és azokat legfelsőbb normává teszi még a vallási értékek fölött is, és azokat bálványozza, az felforgatja és meghamisítja a dolgoknak Istentől alkotott és megparancsolt rendjét.21 A kereszténységgel egy sor olyan meglátás és érték jött be a politikába, amelyek egyetemes érvényűek és minden ferde nacionalizmust kérdésessé tesznek. Ilyenek: a világ bálványtalanítása, az uralomhoz való jog relativizálása és korlátozása, a személyes szabadság eszméje és végül az alkotmányos állam és a szociális gondoskodás, mint politikai feladat.22 A német katolikusok számára a nemzet relativizálása közismert tény. Hans Maier 1964-ben arról beszélt, hogy bizonyos eltolódás a nacionalista eszméktől 1945 után is érvényes. Az okok erre egyes 20 G. Gutierez, Aus der eigenen Quelle trinken, München 1986, 133. 21 XI. Piusz, Mit brennender Sorge. 22 G. Rüther, Geschichte der Christlich-Demokratischen Bewegungen, Bonn, 1984 27 kk.
