Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Spieker, Manfred - Gál Ferenc (ford.): Nemzeti tudat és vallás
NEMZETI TUDAT ÉS VALLÁS 31 nemzet és a vallás összeötvözése drámai vonásokat mutatott. A XIX. század során Németországban a nemzet és a protestáns vallás különleges szövetségre lépett. „Ha Németország 1806-ig sajátos értelemben katolikus birodalom volt, akkor 1871 után protestáns nemzeti állam lett."10 11 Már az 1813-15-ös felszabadító háborúban keveredtek a nemzeti és vallási szempontok. A német föderalizmus biztosította ugyan XIX. században a kétvallá- súságot; de a német partikularizmus legyőzésével, és különösen a birodalom megalapításával, majd a hozzá kapcsolódó kultúrharccal, Németország hajlott arra, hogy a német nemzet protestáns állama legyen. A császár mint porosz király az evangélikus egyház vezető püspöke maradt. A katolikusok Bismarck idejében afféle albérlők voltak. Úgy szerepeltek, mint ultramontánok, Róma felé kacsingatók, akik nemzeti szempontból megbízhatatlanok.11. A német történelmet újra írták és kiszínezték. Leopold Ranke szemében a reformáció a nemzeti felszabadulás eseményének, Németország önmagára találása teológiai útjának bizonyult. A festő Wislicenus számára - aki I. Vilmostól a Goslár-i császári palota kifestésére megbízatást kapott - a Worms-i birodalmi gyűlés „az új világtörténelem nyitánya” lett, és I. Vilmos az új Barbarossa. A császári palotában még a Csipkerózsika- mesét is vallási-nemzeti értelemben ábrázolták: az alvó hercegkisasz- szony a német nép és I. Vilmos a királyfi, aki csókjával felébreszti azt, és „evangélikus császárságot alapít.”12 A vallás azonban nemcsak Németországban volt a nemzeti állam kötőanyaga, hanem katolikus és ortodox országokban is hasonló szerepet játszott. Katolikus oldalon Írország mellett Lengyelországot lehet említeni. A XVIII. század végétől 1989-ig - ha eltekintünk a két világháború közötti időtől - Lengyelország döntő többsége idegen uralom alatt állott. Feldarabolták és megszállták a protestáns poroszok, az ortodox oroszok és a katolikus osztrákok. Lengyelország csak mint nemzet élte túl ezt a hosszú feldarabolást. Az Egyházat főleg a 45 éves kommunista uralom idején tekintették a nemzeti identitás védelmezőjének, mind a munkások, mind az értelmiségiek. Wyszynski 10 H. Möller, Nation und Bikonfessionalismus, 1993, 10. 11 M. Baumeister, Parität und kath. Inferiorität, Paderborn 1987. 12 M. Arndt, Der Weisbart auf des Rotbartsthron, Göttingen, 1977.
