Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Ambaum, Jan - Gál Ferenc (ford.): Remélhetjük-e, hogy a pokol üres?
REMÉLHETJÜK-E, HOGY A POKOL ÜRES 63 kárhozat felvázolásával a hallgatókat az üdvösség melletti döntésre szólítják fel. „Ha az ítélet fenyegetéseinek és a bűnösre váró büntetés sötét képeinek - amelyek a Szentírásban és a hagyományban találhatók - egyáltalán van értelmük, az akkor elsősorban az, hogy szemünk elé tárják a komoly felelősséget, amely együtt jár szabadságunkkal.”32 A pokolról szóló látomások ellenhatásaként hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hálás lelkűiét és az erkölcsi felelősség még jobban kialakuljon.33 Balthasar azt sem tartja szükségesnek, hogy ezekből a képekből és látomásokból a kárhozottak számának ismeretére következtessünk34 Ezzel szemben nyugodtan beszélhetünk arról, hogy a hitben, reményben és szeretetben Istennél az ember üdve meg van határozva. A remény ereje. A vitában egy döntő pontra Leo Scheffczyk mutatott rá. Nézete szerint a nehézség a remény fogalmában van: „Úgy tűnik, a magyarázó kísérletekben (Balthasaréban is) a probléma ott van, hogy nem határozzák meg pontosan a reménynek, mint természetfölötti erénynek a fogalmát. A remény teljesen az Istenbe vetett hitre épül. A remény az az erő, amellyel a hit, amely még nincs célnál, a neki adott ígéretre irányul. Mivel azonban az Egyház hitében nincs benne az ígéret a pokol nemlétezésére, azért arra nem is irányulhat semmiféle természetfölötti remény. A hívő csak a maga üdvösségében reménykedhet, azon túl csak Isten irgalmához fordulhat, hogy a bűnös legkisebb megtérési jelét is fogadja el. A remény azonban a kárhozat állapotának valóságát nem szüntetheti meg, mint ahogy a mennyország valóságát sem alapozhatja meg.”35 Ezt a meglátást akarjuk még közelebbről megvizsgálni. Mennyiben képesek a hit, remény, szeretet kategóriái az ember végleges sorsáról szóló tanítást kifejezni? Elsősorban mi a remény, mire vonatkozik, min alapszik? A remény, amellyel örök üdvösségünket várjuk, magán vonatkozású vagy remélhetjük embertársaink üdvét is? Balthasar elfogadja J. Daniélou fejtegetéseit a reményről: „Mi a reményt túl gyakran egyéni módon fogjuk fel, mintha az csak a mi 32 üo. 42. 33 Hasonló gondolatok már az egyházatyáknál találhatók, pl. Aranyszájú Szent Jánosnál, Máté-kommentár, 16,6. 34 Balthasar úgy gondolja, hogy saját magyarázatával Ágoston kegyelemtanát is értelmezi. Kleiner Diskurs, 28-30. 35 Leo Scheffczyk, i.m. 44.
