Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Carraud, Vincent - Gál Ferenc (ford.): Örökkévalóság vagy élet
52 VINCENT CARRAÜD tartalmazza, ami én nem vagyok. Az ilyen élet csak Istené lehet.6 Ez az igazi élet nem másutt van, hanem távol. Az „én” mint olyan az örök életben nem lép előtérbe, mert az Istennek a sajátja.7 Más szóval az örök élet fogalma utólagos.8 Először létezni kell Istennek, akinek örökkévalósága számunkra „egyszerre természet és tudás” lesz. Boethius minden nehézséget összpontosított ebbe a meghatározásba: az örökkévalóság a teljes és egyszerre való birtoklása a határtalan életnek (Aeternitas igitur est interminabilis vitae tota simul et perfecta possessio).9 Az „egyszerre való birtoklás” kizárja az időlegességet, a „teljes birtoklás” pedig a részlegességet és az egymásutániságot. Itt minőségi végtelenségre kell gondolni, az élet végtelenségére, amely éppen a teljességet jelenti. Kétségtelenül csak a kereszténység mer arra vállalkozni, hogy minden nehézség ellenére éppen a titok mellett tartson ki, amit olyan könnyű volna szétszedni és ellentmondásnak beállítani. Itt csak úgy jutunk célhoz, ha az örök életet megváltjuk, sőt a magunk számára valljuk meg. Ezt csak magunkból kiindulva ismerhetjük meg, ha megváltjuk és tanúskodunk mellette, s tudjuk, hogy nélküle nincs értelme létünknek. Van egy hely, ahol az örök élet ellentmondásos fogalma jelentkezik: ez a liturgia, különösen az eucharisztikus liturgia. Általában az eucharisztiát úgy emlegetjük, mint az örök élet elővételezését, pedig az annak egyúttal előzetes megjelenítése is. A liturgia nem elővételezi az örök életet valamilyen állandóan ismétlődő cselekményben. Ez nem olyan hely, ahol az örök élet ki van állítva, hanem ellenkezőleg, az a hely, ahol én kiteszem magam az örök életnek. Az eucharisztia maga az örök élet és egészen az örök életből való.10 Ilyen körülmények között a teológiának az a feladata, hogy ne az Isten örökkévalóságának és a Szentháromság életének elővételezéséről beszéljen, 6 Ahogy a lét nem létező, ugyanúgy az élet nem élő stb. 7 Lehetne az élet fokozataira gondolni, amit a platonista egyházatyák is emlegettek. 8 Ilyen következmény pl. a változhatatlanság, S. Th l,q 9-10. 9 De consolatione phüosophiae. S. Th. I,q.l0, ad 1. Tamás is mondja, hogy az életet nem lehet a léttel pótolni. 10 Az örök élet-MÍ való itt jelenti a részesedést és az eredetet és még sokkal többet. Ezért semmiféle irodalmi, filozófiai vagy esztétikai meghatározás sem fejezheti ki egészen a liturgiát, amely önmagában ellentmondásos: összekapcsolja a természetet és a természetfölöttit.
