Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Balthasar, Hans Urs von - Gál Ferenc (ford.): Az ember és az örök élet
AZ EMBER ÉS AZ ÖRÖK ÉLET 37 Ha a Fiú úgy értelmezné magát, hogy ő csak az Atya ajándéka, abban volna valami megalázó. Az nagyon leverő, ha mindig csak köszönetét kell mondani. Mindenki szeretne belülről valami nagy ajándékot is adni. Valahogy úgy, mint a férfi és a nő a gyermekben egy harmadikat adnak egymásnak, mint valami hallatlan ajándékot. Istenben a Fiú hálát ad az Atyának azért, hogy én lehet, és hogy egész istenségét visszaadhatja az Atyának, mint a szeretet szent Lelkét, aki az Atyától és a Fiútól származik. A Fiú emberré lett és emberi mivoltában kapcsolatba került az egész teremtett világgal s benne minden élőlénnyel. Velünk, mindnyájunkkal, akik átéljük én-ünk korlátáit és esékenységét, s szeretnénk kitörni belőle a nyitottságba, az egészbe. A Fiú által kapott „megváltás” nem egyéb, mint hogy ő velünk kapcsolatba lépve mindent magára vett, ami én-tudatunkban hiányos, önző és korlátozott - felvitte a keresztre ezerféle bajunkat -, hogy bevezessen a maga hálás és szerető én-tudatának teljességébe. Ha mi befogadjuk őt, akkor újjászületünk az Atyából, ami azt jelenti, hogy saját én-ünkért úgy tudunk hálát adni az Atyának, ahogy a Fiú teszi. Mária Magdolnán keresztül azt üzeni „testvéreinek", hogy „fölmegyek az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.” Ezzel megszünteti a távolságot köztünk és maga között, s kivezet bennünket az isteni Lélek fújásába: .Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten gyermekei." Mivel Isten gyermekei vagyunk, ezt a Lelket nemcsak passzíve fogadjuk, hanem benne élhetünk az Isten Lelkének nyitottságában, működhetünk és alkothatunk úgy, hogy életünk, tevékenységünk és szeretetünk Isten számára ajándék és méltó felelet legyen. Ha tudatunkban egészen Istennek köszönjük magunkat, akkor Isten maga is hálás lesz nekünk mindenért, amit hozzá méltó élettel és tevékenységgel neki felajánlunk. Krisztusban az egész világ nyitott lett Isten előtt. Isten úgy ajándékozza nekünk ezt a világot, mint életünk és szabad tevékenységünk területét, és ebben a világban tehetségünk szerint működve alakíthatjuk azt Isten terve szerint, s ő azt is úgy veszi tőlünk, mint neki felajánlott ajándékot. Hogy Isten Szentháromság, az nem csak sokat emlegetett dogma, amiből nem sokat értünk. Pedig az számunkra az élet és a halál igazsága. Ha Isten nem ilyen volna, nem lenne megoldás én-ünk
