Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)
SZENTÍRÁSOLVASÁS LÉLEKBEN 61 módon mutatja be és csak a „vitatott kérdések” között nyer említést: a szerző kritikusnak mutatkozik az Egyház tekintélyét illetően a Szentírás értelmezésében (ez még a felvilágosodás jellemző magatartása) és egyáltalán semmit sem mond a keresztény és egyházi exegézis sajátos jellegzetességéről. Azért, hogy helyesen értékelhessük a nézőpontok ellentmondásait, emlékezzünk arra, amit az Egyház nagy teológusa, J. A. Moehler olyan világosan megfogalmazott az ezernyolcszázas évek elején: ,A Szentírást Lélek szerint kell értelmezni, mert a Lélek műve; ez a Lélek Jézus Egyháza, mely az írást nekünk adta, az Egyház, mely napjainkig őrzi tökéletes folytonosságát; azt, ami az Egyháznak ellentmond, tévesnek kell tartani (...). Az írás spirituális értelmezése azt jelenti, hogy nem lehet benne semmi olyat találni, ami ellentétben lenne az Egyház meggyőződésével (...). A Szentírásnak az Egyház tanítása szerinti magyarázata soha nem jelentett akadályt az exegétáknak.”4 Ebben a tanulmányban összefoglaljuk az exegézis történetének lényeges mozzanatait. Célunk az, hogy megmutassuk: az ókori pat- risztikus és a középkori traditio mindig azt állította, hogy a keresztény exegézis végső célja a Szentírás „Lélekben” olvasása, azaz a „spirituális megértés” elérése. Ezután kimutatjuk, hogy ez az egyensúly a modern kor elején megtört. Az össszefoglalásban pedig rámutatunk arra, milyen irányba tartanak a mai törekvések, hogy a keresztény szintézis egy kritikusabb alapra visszakerüljön. I. A patrisztikus és a középkori szintézis H. de Lubac munkái, Origenész Szentírás-értelmezéséről: Történelem és Lélek és négy kötete a Középkori exegézis-ről (1962-1972) fedezték fel újra „a Szentírás spirituális megértését abban az értelemben, ahogy azt a keresztény századok értették”.5 A spirituális exegézis 4 J. A. MOEHLER, L'unité dans l’Eglíse ou le principe du catholicisme d'aprés iesprit des Péres des trois premiers siécles, Cerf, Paris 1938, 264-65. 5 Vő.: H. de LUBAC, La Sacra Scrittura nella tradizione, Morcelliane, Brescia 1969, 7.
