Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Ratzinger, Joseph - Tímár Ágnes (ford.): Communio - kitűzés
COMMUNIO - CÉLKITŰZÉS 29 Egyházról beszélnek, hanem egy olyan társaságról, melynek vallásos célkitűzései is vannak. Ahol ezt teljes következetességgel viszik végig, ott az az egyház már teológiai értelemben is „alulról”, nevezetesen „e világból” való, úgy, ahogy a János-evangéliumban Jézus a „lent”-et meghatározza (Jn 8,23). A commurao-ekkleziológia minden esetre az igazi „fönt”-ből kiinduló gondolkodás és élet, ami minden emberi fönt-et és lent-et relativizál, mert ennek színe előtt az első utolsóvá és az utolsó elsővé lesz. A Communio folyóiratnak az volt és az kell, hogy legyen a feladata, hogy erre az igazi „fent"-re irányuljon, mely a pusztán csak szociológiai és pszichológiai gondolkodás látóköréből eltűnik. A holnapra vonatkozó „Egyház-ábrándok” és az általuk kiváltott akcionizmus, mely olyan egyházat akar „csinálni”, ahol a lényeges eltűnik, mint arra Georg Muschalek rámutatott, mindig csak újabb csalódásokat fognak kelteni.7 Csak az igazi „odafönt” fényében lehet komoly és továbbsegítő kritikát gyakorolni a hierarchia fölött, és ennek a kritikának nem lehet kiindulópontja az irigység filozófiája, hanem csakis az Isten Igéje. Ezért annak a folyóiratnak, melynek címe Communio, mindenek előtt az Istenről szóló beszédet kell ébren tartania és elmélyítenie. Írnia kell a szentháromságos Istenről, az ő kinyilatkoztatásáról az O- és Újszövetség üdvtörténetében, melynek középpontjában az áll, hogy a Fiú emberré lett, s hogy velünk az Isten. Szóljon a Teremtőről, a Megváltóról, az Istenhez való hasonlóságról és az ember bűnéről; szem előtt kell tartania azt, hogy az ember rendeltetése az örökkévalóságra szól, és így kell kifejtenie a teológiával együtt a gyökerekig visszamenő antropológiát. Válasszá kell tennie az emberek számára az Isten Igéjét. Ez azt jelenti, hogy nem maradhat szakemberek, teológusok, vagy az egyház-fabrikálók zárt körében, akik sietve mennek egyik ülésről a másikra, miközben az Egyházzal kapcsolatos kedvetlenségüket és elégedetlenségüket erősítik önmagukban és másokban. A communi- óban gondolkodó folyóirat nem lehet ilyen csoportok részére ideológiák és receptek szállítója, hanem a kereső és kérdező emberek felé kell irányulnia, velük beszédbe elegyedve kell neki magának is újra 7 G. Muschalek, Kirche - noch hellsnotwendig? Über das Gewissen, die Empörung und das Verlangen. Tübingen 1990; ez a kis könyv a mai egyházkritika megfontolandó elemzését és diagnózisát nyújtja.
