Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - Rouiller, Grégoire - Erdő Péter (ford.): Élet az Ő nevében
Grégoire ROUILLER / // Elet az O nevében A „név” teológiája Szent Jánosnál A név témája általános érdeklődésre tart számot. Jelentőségének áttekintése az Újszövetségben két fő nehézségbe ütközik. Az első a kor sokarcú kultúrájával kapcsolatos, mely különféle befolyások jegyeit viselte magán. Ezért az Újszövetség magyarázója újra meg újra két ellentétes kísértésnek van kitéve: az egyik, hogy az evangélistákat teljesen önállótlan kompilátoroknak tekintse, a másik, hogy épp ellenkezőleg, nekik tulajdonítsa a forrásaikban fellelhető egész teológiai gazdagságot. Mikor pedig az olvasó azt hiszi, hogy leküzdötte ezeket a kísértéseket, és immár tudja, hogyan használták forrásaikat az Újszövetség szerzői, felmerül a második nehézség. Milyen „sajátos újdonságot” vittek bele az egyes szerzők egy-egy téma feldolgozásába a maguk változatában? Egyébként a mai exegéták, akik érzékenyebbek a szerkesztői munkára és a szerzők tanbeli irányultságára, már csak igen ritkán beszélnek egyes számban „az Újszövetség teológiájáról”. Ugyanezért az alábbiakban mi sem az összes újszövetségi könyvet vizsgáljuk, hanem csak a negyedik evangéliumot. Előre bocsátjuk, hogy János a „Név” témájából mesterművet formál a Jézus Krisztusban való igazság teológiai bemutatásának keretében. János, korának képviselője Először is meg kell állapítanunk: János nem képez egyedi esetet. A Közel-Keleten elterjedt sajátosságok nála is megtalálhatók, ilyen vagy olyan hangsúlyozásban. Itt a következő szempontokat emelhetjük ki:
