Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1923.

1923. — 18 — 1601. sz. A népisko­lákra vonat­kozó sta­tisztikai adatoknak pontos be­szolgáltatá­sáról. 12. A m. kir. központi statisztikai hivatal igen gyakran kénytelen panasszal fordulni hozzám, hogy a népiskolákra vonatkozó statisztikai adatokat egyes iskoláktól még többszörös sür­getésre sem kapja meg. Ennélfogva a legszigorúbban utasítom az összes iskolaszékek elnökeit, valamint az adat­szolgáltatásra köteles tanerőket, hogy a nevezett hivatal által kellő időben rendelkezésükre bocsá­tott űrlapokat pontosan kitöltve, minden sür­getés bevárása nélkül a tanév végéig, vagyis június hó 31-ig a központi statisztikai hivatal­hoz, nemkülönben az illető kir. tanfelügyelőség­hez annál bizonyosabban küldjék be, mert ellen­kező esetben a szó alatt lévő adatok a mulasztók terhére a helyszínén fognak összegyüjtetni. Esztergom, 1923 május 17. 14. Nr. 1602. De benedi­ctione vexil­lorum. Interrogata Congregatio S. Officii circa bene­dictionem vexillorum sodalitatum laicalium nec non circa introductionem in ecclesiam eorundem vexillorum ita Decreto diei 3. Septembris 1887. respondit : I. «Circa benedictionem vexillorum.» — «Non esse benedicenda vexilla, nisi earum societatum, quarum statuta ab auctoritate ecclesiastica adprobata fuerint, ab eaque aliquo modo depen­deant, et aliquod religionis signum, nullum autem emblema reprobandum, praeseferant.» II. «Quoad vexilla in Ecclesiam introducenda.» «Non esse admittenda, nisi vexilla Confraterni- tatum, et ea, quae benedicta fuerint uti supra.» Decisionem hanc pro statu notitiae cum eo communico, ut illa ab omnibus stricte obser­vetur. Strigonii, die 24. Maii 1923. Megjegyzés. Fenti decretum kiegészítése : 1924. kör­levél. 11. old. 1445. sz. és 1935. körlevél. 41. old. 3386. sz. 17. 3032. sz. Az új ált. kereseti adi s egyházi terhek vise lése. Az új általános kereseti adótörvénynek az egyházi és iskolai ügyekre való kihatásai tekin­tetében a következőkre hívom fel Tdő Papjaim , figyelmét. ’ Az 1922. évi XXIII. t.-c. 16. §-a és az erre -vonatkozólag kiadott végrehajtási utasítás 65. §-a szerint (Hiv. Lap 1922 szept. 26. és 1922 dec. 24. száma) az általános kereseti adó kivetési kulcsát a község (város) a költségvetésének megállapításakor — szükségletéhez képest -- 5%-nál nem magasabban évenkint maga ál­lapítja meg. Amennyiben a községnek (város­nak) szükségletei az 5%-os kulcs mellett sem lennének fedezhetők, a kivetési kulcs a pénzügy- miniszter engedélye mellett 10%-ig emelhető fel. Az adókulcsnak 5%-on felül leendő megállapít- hatását a község (város) csak akkor kérheti, ha a község (város) a háztartási kiadásokat a köz­ségi (városi) pótadónak 150%-os kulcsa mellett sem tudná fedezni, másrészt pedig a kiadások sem csökkenthetők. Általában véve ma a legtöbb községben több a pótadó mint 150% és így a kereseti adó 10%-ig való felemelésének ez az előfeltétele megvan. Hogy a másik feltétel is meglegyen, a községek törekesznek költségvetésükből min­den szerintük kivehető kiadást kihagyni, csak­hogy a pénzügyminisztertől megkapják a kere­seti adónak 10%-ig való felemelhetési jogát. E kiadások között elsősorban az egyházi és róm. kát. iskolai kiadások (párbérváltságok, épület­fenntartási költségek, iskolai, tanítói terhek stb.) azok, amiket a községek költségvetéseikből ki­hagynak, alapuljanak ezek a terhek szerződé­sen, szokáson vagy canonica visitation. Ezen tételeknek kihagyása nyilván sok köz­ségben az egyházi és iskolai ügyek intézése körül komoly zavarokat fog okozni. Ezen veszéllyel szemben különös gondot kell fordítani az érdekelt lelkészeknek arra, hogy minden olyan községi költségvetést fellebbezés­sel támadjanak meg, amelyből a korábban benne szereplő egyházi vagy iskolai kiadások kiha­gyattak. Természetesen ezeknek a fellebbezések­nek sorsa azután a törvényhatósági közgyűlésen is figyelemmel kísérendő. Az ügyre nézve különben felhívom magának a kormánynak a figyelmét és megkérem a m. kir. pénzügyminiszter urat, hogy az iskolai és egyházi kiadásoknak a községi (városi) költség- vetésbe való beállítása miatt ne akadályozza a kereseti adókulcsnak 10%-ra való felemelését. Esztergom, 1923 szeptember 10. Az ú. n. papitized-járadékokat az érdekelt plébániák betöltői eddig a m. kir. állampénztá­raknál vették fel. A kezelés egyszerűsítése cél­jából ezek a járandóságok is folyó évi július hó 1-től kezdve az egyházmegyei hatóságok útján' fognak kifizettetni. A kifizetés — mint eddig félévenként történik. Papitized-járadékban a következő plébániák részesülnek, még pedig a nevük mellett jelzendő félévenkénti összegben : Balassagyarmat 19-53 K, Börzsöny 84-29, Drégelvpalánk 85-05, Endre- falva 7-12, Karancsság 6-83, Mohora 13-80, Nógrádmarcal 7-88, Nagybárkány 7-33, Nagy­maros 74, Patak 71-18, Rimóc 7-17, Szob 49-60, Sóshartyán 2-73, Nógrádszakál 11-61, Hugyag 26-47, Vámosmikola 29-75, Csesztve 10-40, Nagylóc 4-68, Bajna 112-29, Bajót 49-31, Budaörs 108-40, Csolnok 36-13, Csév 37-87, Dág 28-06, Dorog 43-98, Dömös 19-05, Héreg 43-48, Budajenő 33-73, Kesztölc 42-93, Leány­vár 24-41, Budapest-Belváros 87-88, Sárisáp 20-34, Szentendre 509-40, Szentgyörgymező 92-76, Szomor 88-68, Süttő 28-56, Tarján 22-44, Vi- segrád 36-22, Budapest-Óbuda 242-75, Békás­17. 17„ 3004. sz. Papitized- járadék ki­fizetésének új módja.

Next

/
Thumbnails
Contents