Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1922.
— 15 — 1922. 2725. sz. Dispensa- tiók kérésénél jelzendő a sürgősség. 31. 33. Nr. 3855. Benedictio ap. in articulo mortis 33. 3787. sz. Missa de M Domina Hung, a szombati napokon. Azok a kivételes felhatalmazások, amelyeknek alapján az Ordinariusok a háborús időktől kezdődőleg eddig felmentéseket adhattak a házassági akadályok alól, megszűntek. Azon újabb felhatalmazás szerint, amelyet az apostoli Szentszéktől most kaptam, a következő nagyobb házassági akadályok alól : első fokot érintő másod- és harmadfokú vérrokonság, a másodfokú oldalági vérrokonság, a tiszta első fokú és a második fokkal vegyes oldalági sógorság s végül az első fokú köztisztességi akadály alól csak sürgős esetekben adhatok felmentést. Nem sürgős esetekben a felmentés Rómában kérelmezendő. Hogy a netáni zavaroknak elejét vegyem, elrendelem, hogy valahányszor a felsorolt nagyobb akadályok alól felmentés kéretik, mindig jelzendő, vájjon sürgős esetről van-e szó és a házasságkötés mikorra van tervezve. Amely kérvényből ez a jelzés hiányozni fog, az abban kérelmezett felmentés ügyét Rómába fogom terjeszteni. Esztergom, 1922 szeptember hó 20. S. Congregatio Rituum, approbante SSmo, decreto die. 9. Augusti a. c. dato capiti Ritualis Romani, in quo ritus et formula benedictionis apostolicae in articulo mortis traditur, sequentia iussit inserenda : Si vero infirmus sit adeo morti proximus, ut neque confessionis generalis faciendae neque praemissarum precum recitandarum suppetat tempus, statim Sacerdos Benedictionem ei impertiatur, dicendo : «Dominus noster», etc., ut supra. Et si mors proxime urgeat dicat : «Ego, facultate mihi ab Apostolica Sede tributa, indulgentiam plenariam et remissionem omnium peccatorum tibi concedo. In nomine Patris f et Filii et Spiritus Sancti. Arnen». «Per sacrosancta», etc., ut supra. «Benedicat te», etc., ut supra. In casu vero necessitatis sufficit dicere : «Ego, facultate mihi ab Apostolica Sede tributa, indulgentiam plenariam et remissonem omnium peccatorum tibi concedo, et benedico te. In nomine Patris f et Filii et Spiritus Sancti. Amen». Praesenti decreto rite complentur ea, quae in Rituali Strigoniensi tit. V. cap. 5. no. 7. dicta sunt. Quare illud ad notitiam Ven. Cleri perferimus, ut futuris temporibus instructiones a Cong. Rituum datas pro norma habeant. Strigonii, die 27. Novembris 1922. A folyó évi október hó 11-én megtartott püspökkari értekezleten előterjesztett kérelemre megállapítást nyert, hogy az olyan szombatokon, amikor a directorium előírása szerint Officium B. Mariae V. van, a szentmise mondható a de Magna Domina Hungarorum is mint votiv mise. Midőn ezt Tdő Papjaimmal közlöm, egyben azon óhajomnak adok kifejezést, hogy a jelzett szombati napokon vegyék a de Magna Domina Hungarorum sajátos szép szentmisénket. Esztergom, 1922 nov. 25. Az 1860. évi egyházmegyei zsinat 42. statútumában nyert megállapítást, hogy az elhúnyt főegyházmegyei papok hagyatékából mi illeti meg az egyházmegyei köteles címeket. Ez ai hozzájárulás részben fix összegben, részben pe-1 dig %-ban volt maghatározva s különböző volt. a papi alkalmazás minősége szerint. Változó volt továbbá aszerint is, amint végrendelet hátrahagyása mellett vagy anélkül halt el az illető pap. Tekintettel pénzünk értékének nagymérvű csökkenésére, továbbá az egyházmegyei köteles címeket alkotó intézmények, illetve alapok megnehezült anyagi helyzetére, a hozzájárulás kulcsát újból kívánom szabályozni. Támaszkodom ezen rendelkezésem megtételénél főleg az egyházi törvénykönyv 1473. canonjára, mely szerint az egyháziak egyházi forrásból eredő fölös jövedelmüket amúgy is kegyes célokra vagy a szegényekre kötelesek fordítani. Ezen intézkedésemmel elősegíttetilc és biztosíttatik az idézett canon előírásának megvalósulása azoknál is, akik fölös vagyonukról való rendelkezésükben az elsősorban figyelemben és támogatásban részesítendő egyházmegyei kegyes célokra maguktól esetleg nem gondolnának. A bevezetőleg érintett egyházmegyei szabályzatot tehát a főtisztelendő főszékesegyházi Káptalan meghallgatása után módosítom és új szabályzatul további intézkedésig egységesen elő- irom, hogy minden egyházmegyei pap tiszta hagyatékának 15%-a juttatandó az egyház- megyei köteles címekre és pedig akár végrendelet hátrahagyása mellett, akár anélkül halt el az illető. A köteles címek maradnak a régiek s a 15% az eddigi arányban osztatik fel közöttük. Ezen rendelkezésem természetesen nem érinti a főegyházmegyei papok esetleges családi magán- vagyonát, ha annak ez a jellege igazolást nyer. Utasítom ennélfogva mindazokat, akik az elhalálozott papok hagyatéki tárgyalásánál az érseki biztos tisztét fogják betölteni, hogy jelen rendelkezésemnek lelkiismeretes pontossággal eleget tegyenek. A hagyatéki biztosok teendőiről szóló s az 1908. évi körlevelek 102—105. lapjain 3344. sz. a. közölt rendelet természetesen a fentiek szerint módosul. A hagyatéki tárgyalások alkalmával a hagyatéki bíróságok előtt ezentúl tehát ezen új egyházmegyei szabályzatra kell hivatkozni, mely köztudomás szerint az állami jogszabályok szempontjából is sanctióval bír. Az egyházmegyei címeket megillető hozzájáru33. 33. 3621. sz. Az egyház- negyei kö- :eles címekre járó lleték újból szabályoztatok.
