Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1922.
1922 38. sz. A Hiszekegy helyes szövege. 5. 15. 926. sz. Alapítványi számadások és leltárak beterjesztésének ideje újból szabá- lyoztatik. 18. 1249. sz. A magyar püspöki kar a párbaj ellen. Ismételten tapasztaltam, hogy a hívek, még az iskolásgyermekek is, a Hiszekegy imádkozása közben az anyaszentegyházra vonatkozó hitvallási részt így imádkozzék : «Hiszek . . . közönséges keresztény anyaszentegyházat . . .», nem pedig — miként az a katekizmusok kiadásaiban most már helyesen foglaltatik — a következő szavakkal: «Hiszek . . . katolikus keresztény anyaszentegyházat...» A közönséges szónak a magyarban, mely amúgy sem adja vissza az igazi értelmet, bántó mellékjelentése is van. Figyelmeztetem a Tdő lelkész és hitoktató urakat, hogy az oktatásnál és imádkozásnál a helyes szövegre gondot fordítsanak. Esztergom, 1922 január 4. Az egyes alesperesi kerületek ismételten előterjesztették azt a kérelmet, hogy a szentmise- és egyéb ájtatos alapítványok számadásait és a templomi felszerelések leltárát ne kelljen minden évben csatolni a templomszámadásokhoz. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi rendkívüli időkben úgyis kevés ezekben a változás, figyelemmel továbbá a nagy papírdrágaságra, e tárgyban a következőleg rendelkezem : 1. A szentmise- és egyéb ájtatos alapítványok kimutatása és számadása, továbbá a felszerelések leltára ezentúl minden ötödik esztendőben csatoltassék a főegyházmegyei hivatalhoz küldendő számadásokhoz. Az 1921. évi számadásokhoz melléklendő. Azután beterjesztendő az 1925. évi számadásokkal s azontúl minden ötödik évben ; tehát 1930., 1935. évi stb. számadásokkal. 2. Az alapítványok plébániai törzskönyve, illetve az alapítványok és a felszerelés plébániai törzskimutatása állandóan gondosan vezetendő, miről az évi számadások alkalmával a kér. esperes meggyőződést tartozik szerezni s amiért ő is teljes felelősséggel tartozik. 3. Azokban az években, amelyekben a szóban levő kimutatásokat nem kell beterjeszteni, az új alapítványok és felszerelési tárgyak folytatólagos folyószám alatt egy külön laponkimutatandók és a beküldendő számadásokhoz melléklendők. Esztergom, 1922 április 2. A magyar püspöki kar utolsó, f. é. március hó 22-én tartott értekezletén a párbaj ellen a következőképen emelte fel szavát: «A magyar püspöki kar fájdalommal látja, hogy amikor reménységünk csak a keresztény eszmék térfoglalásában lehet, a párbaj, ahelyett, hogy teljesen megszűnt volna, az eddiginél is nagyobb méreteket öltött. Bármennyire el kell ítélni a meggondolatlan becsületsértéseket, amelyek a párbajra okot szolgáltatnak, még inkább el kell ítélni a párbajokat, amelyek minden isteni és emberi joggal ellenkeznek és a szereplőket a keresztény névre méltatlanokká teszik. A keresztény társadalom kötelessége, hogy a becsület védelmére megfelelő törvények alkotását sürgesse és a párbajt, amely a keresztény kultúra szégyenfoltja, minden erejével teljesen megszüntetni törekedjék.» A püspöki kar eme tiltakozását tájékoztatás céljából jónak láttam ezúton is Tdő Papságommal közölni. Esztergom, 1922 április 24. 48. Miheztartás céljából egész terjedelmében közlöm a m. kir. pénzügyminiszter úrnak 1921. évi 24.084. számú rendeletét, melynek alapján a lelkészek azon nyugtái, melyeket akár közvetlenül az állampénztárból, akár az egyházmegyei hatóság útján kifizetésre kerülő kongrua, korpótlék, drágasági, átmeneti stb. segélyeikről állítanak ki, bélyegmentesek. «A m. kir. pénzügyminiszternek 1921. évi 24.084. számú rendelete a fizetéskiegészítő államsegélyben vagy más, az állam által adott javadalmazásban részesülő lelkészek és egyéb egyházi alkalmazottak, az ilyen nyugdíjas személyek, továbbá mindezeknek ellátást élvező hozzátartozói által az államtól kapott illetményeikről kiállított nyugtatványok illet ékmentessége tárgyában. Felmerült kételyek eloszlatása céljából kijelentem, hogy azokat a lelkészeket és egyéb egyházi alkalmazottakat, akik fizetéskiegészítő államsegélyben vagy más, az állam által adott javadalmazásban részesülnek, a «közszolgálatban alkalmazottak» terminológiába tartozóknak tekintem, miért is az említetteknek, az ilyen nyugdíjas személyeknek, továbbá mindezek ellátást élvező hozzátartozóinak azok a nyugtat- ványai, melyeket az államtól kapott, tehát közpénztárból húzott illetményeikről állítanak ki, az 1920. évi XXIV. t.-c. 22. §-ának rendelkezése alapján illeték alá nem esnek. Budapest, 1922 évi június hó 28-án. A miniszter helyett : Dr. Varga s. k. államtitkár.» Esztergom, 1922. július 19. 28. 2198. sz. Lelkészek nyugtáinak bélyegmentessége.
