Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1932.
1932. — 98 — 27. 30. 1437. sz. Egyházközségi építkezési kölcsönök. vévén ki ez alól semmiféle leányiskolát (leány- gimnázium, leánylíceum, kereskedelmi stb.) sem. Tanulónként 50 aranypengő-fillér szedendő. A szerzetesnők által fenntartott és vezetett iskoláknál e pótdíjak felerésze visszatartható agg szerzetesnők Otthonára, illetve azok gondozására.» A határozatot miheztartás céljából az összes érdekeltekkel ezúton közlöm. Esztergom, 1932 április hó 11-én. Ismételten nyomatékosan figyelmeztettem az egyházközségek vezetőit arra, hogy anyagi ügyeikben, főképen kölcsönök felvételénél a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. Erre vonatkozólag a VKM is f. évi április 6-án 527/1932. I. ü. o. sz. megkeresésében a következőket írja : «Utóbbi időkben egyházközségi építkezések alkalmával több oly sajnálatos eset fordult elő, mely alkalmas arra, hogy az egyházközségi intézményre s ezen keresztül magára az Egyházra árnyékot vessen. Egyes egyházközségek u. i. kellő anyagi fedezet nélkül kockázatos kölcsönügyletek, vérmes pénzügyi tervezetek alapján nagyon sokszor az egyházi hatóságok előzetes engedélye nélkül oly templomi, plébániai, iskolai, kultúrházi vagy egyéb építkezésekét, tatarozásokat rendeltek el, melyeknek költségeit viselni nem tudták. Az építési vállalkozók bízva az egyházközség egyházi jellegében, az egyházközség vezetőinek papi mivoltában, saját pénzükből előlegezték az építési költségeket, sokszor súlyos feltételű kölcsönöket vettek fel e célból, s mikor az építkezés befej eztekor a költségek megtérítését kérték, az egyházközségek fizetésképtelenséget jelentettek be és sokszor a legcsekélyebb készséget sem árulták el az így származott adósságok rendezésére, miáltal az építési vállalkozókat a legsúlyosabb pénzügyi válságba, sőt anyagi tönk szélére taszították. Az ilyen jóhiszeműségekben csalódott kárvallott vállalkozók először az egyházi hatóságokhoz fordulnak igazságos követeléseik kielégítéséért. Az egyházi hatóságok, melyek sokszor engedélyt sem adtak ilyen építkezésre, vagy ha az engedélyt megadták és az építkezési szerződést jóváhagyták is, ezzel még garanciát nem vállaltak, természetszerűleg anyagilag felelősségre nem vonhatók. A vállalkozók e hiábavaló kísérlet után a vezetésem alatt álló minisztériumhoz fordultak jogorvoslásért. Mivel azonban az egyházközségek anyagi ügjreik intézésében, építkezéseik megrendelésénél tőlem nem függnek s ezen építkezésekhez se hivatali elődeim, se az én engedélyemet nem kérték, nyilvánvaló, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot még kevésbbé terheli bárminemű erkölcsi vagy anyagi felelősség. Az egyházközségek azonban minden anyagi 30. ügy intézésében a kormányhatóságilag jóváhagyott egyházközségi szabályzatok szerint (Budapesti Szabályzat 39. §, Országos Szabályzat 48., 56. §) anyagilag felelősek minden kárért, amit határozatukkal okoztak, s éppen ezért a fönti szabályok előírják, hogy minden anyagi ügyben hozott határozatnál a mellette és ellene szólók nevei a jegyzőkönyvbe bejegyeztessenek. Minthogy ily kellő fedezet és óvatosság nélkül elrendelt s meg nem fizetett építkezésekből kifolyólag nemcsak nagy anyagi kár származik a jóhiszemű építési vállalkozókra, hanem nagy erkölcsi kár az egyházközségi intézményre s magára az Egyházra is, van szerencsém tisztelettel felkérni Eminenciádat, méltóztassék azokat az egyházközségeket, amelyek ilyen építkezések költségeivel a vállalkozóknak tartoznak, nyomatékosan utasítani, hogy adósságaikat akár az egyházközségi adók lekötésével, akár adománygyűjtéssel, akár kölcsön felvételével, akár egyéb alkalmas módon rendezzék.» Midőn a miniszteri megkeresésnek megfelelően újra figyelmeztetem az érdekelteket, hogy az egyházközségekre súlyosodó anyagi nehézségek eloszlatását elsőrendű kötelességüknek tartsák és felelősségük tudatában eszerint eljárni törekedjenek, egyben az egyházközségek vezetőit szigorúan utasítom, hogy minden új építkezési ügynél fokozott óvatosságot tanúsítsanak, semmiféle építkezést az egyházi hatóság engedélye és kellő fedezet nélkül ne kezdeményezzenek és mindenképen tartózkodjanak oly ügyletkötésektől, melyek oly kötelezettséggel járnak, mire kellő fedezet előre nincs biztosítva. Mivel pedig több esetben az esetleges jelzálogkölcsön telekkönyvi bejegyzése simábban lebonyolítható, ha fel tudják mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulását is, tanácsos ezt is az egyházhatóság útján kikérni. Esztergom, 1932 május 25. Az a súlyos helyzet, mely az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében újabb és újabb áldozatra hívja fel az ország polgárait, a lelkészi államsegélyek terén is újabb csökkentés elrendelését tette szükségessé. A vall.- és közokt. miniszter úr 877/1932. sz. a. arról értesít, hogy a lelkészek részére július, illetőleg január hó 1-től kezdődő új, vagy magasabb korpótlék folyósítása 1932 július 1-től 1933 június hó végéig terjedő időre szünetel, a kor- pótlékilletmény eddig megállapított mértéke pedig f. é. július 1-től kezdődőleg 10%-kal csökken. A családi pótlék havi 12 pengőben állapíttatott meg. Esztergom, 1932 május 26. 31. 1429. sz. Korpótlékok csökkentése.
