Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1927.

1927. 48 — 36. 37. 2092. sz. Vegyes val­lás akadálya alól adandó felmentés előfeltételei. lánosan ismert és vallott szabálya, amely sze­rint a vallásfelekezetek egyházi és iskolai adó­kat kivethetnek. Ezt a tételt az «elismert» fele­kezetekre nézve kifejezetten kimondja az 1895. évi XLIII. t.-c. 9. §-a, — egészen kétségtelen azonban, hogy ezt a szabályt a törvényhozás a «bevett» felekezetekre nézve is élő jognak te­kinti, ami nyilvánvaló abból a szembeállítás­ból, hogy az elismert felekezeteknek a javára nem engedélyezi az adóknak közigazgatási úton való behajtását. Ez a megoldási mód sem a magánjogokat nem sérti (mint a kegyuraságok kényszerű visszaállítása), sem egyházpolitikai, erkölcsi és hitéleti szempontból nem kifogásol­ható (mint az elszegényedett plébániák meg­szüntetése), hanem, ellenkezőleg, harmonikusan illeszkedik bele a magyar alkotmányjog rend­szerébe. A magam részéről tehát úgy a ................... ...................................., valamint minden más ha­s onló esetben ily értelmű eljárásnak, vagyis a hívekre való megfelelő adókivetésnek az inau- gurálását vagyok kénytelen az illetékes egyházi főhatóságoknak figyelmébe ajánlani. Budapest, 1927. évi május hó 3-án. A miniszter rendeletéből: Angeli Róbert s. k., miniszteri tanácsos. Esztergom, 1927 augusztus hó 17. Miután az 1894. évi XXXII. t.-c. lehetővé teszi, hogy a jegyesek születendő gyermekeik vallására nézve polgárjogilag is érvényes szer­ződést kössenek, a magyarországi püspökök a jelzett törvénycikk érvénybelépte óta, mielőtt a vegyes vallás akadálya alól felmentést adtak volna, mindig megkövetelték, hogy a jegyesek törvényben biztosított jogukkal éljenek és ösz- szes születendő gyermekeiknek katolikus nevel­tetését szerződésileg biztosítsák. így már az 1895 szeptember hó 1-én kiadott Instructio 11. pontjában a Püspöki Kar úgy rendelkezett, hogy az illetékes plébános mindig bekívánja a gyermekek katolikus vallását biztosító polgár­jogi egyességnek egyik példányát. Hogy 1895 óta a polgári hatóság előtt adott reverzálisok mindig megkívántainak a vegyes vallás akadálya alól adandó felmentés esetében, ez a dolog természetéből folyik. Miután a fenn­álló törvények szerint, ha nincs előzetes rever- zális, a gyermekek a szülők vallását követik nemük szerint, ebből az következik, hogy aki nem él törvényadta jogával és nem biztosítja összes gyermekeinek kát. neveltetését a tör­vények által egyedül lehetővé tett módon, eo ipso nem akarja komolyan, hogy gyermekei katolikusok legyenek és lehetővé teszi, hogy nemük szerint a nemkatolikus féllel megegyező gyermekek vallására nézve a polgári törvények 37. legyenek kötelezők. Olyan esetekben pedig, amikor azt kell megállapítani, hogy a felmen­tést kérő félben nincs komolí/ elhatározás az összes gyermekek kát. neveltetését illetőleg, a felmentést nem ldiet megadni. Ez volt az Egy­ház állandó gyakorlata s erre vezethető vissza végeredményben az is, hogy Magyarországon 1895 óta a polgári hatóság előtt megkötött egyességet, mely az összes gyermekek kát. val­lását biztosítja, mindig megkívánták mint fel­tételt a vegyes vallás akadálya alól adandó felmentéshez. Ezzel szemben a legutóbbi időben ismételten kerültek az egyházmegyei hatóság elé esetek, melyeknek szereplői fenti szabályt ki akarták játszani. Ezekben az esetekben a vegyes vallású jegyesek elmulasztották a plébánián idejében való jelentkezést, csak a polgári házasság után jelentkeztek az illetékes plébánosnál, akinek a nemkatolikus fél hajlandó volt megígérni összes születendő gyermekeinek kát. neveltetését, a polgári hatóság előtt kötendő egyesség kér­désében azonban utalt arra, hogy az egyesség megkötése a polgári házasság után lehetetlenné vált. A jegyesek, akikről szó van, azt kérték az egyházmegyei hatóságtól, hogy elégedjék meg az általuk erkölcsi reverzálishak nevezett ígéret­tel és adja meg ennek alapján a vegyes vallás alól a felmentést. Miután az a gyanú is felmerült, hogy a kér­déses jegyesek egyházi férfiútól kapták a nem helyes irányítást, a T. Papság és a hívek tájé­koztatása végett tudatom, hogy a vegyes vallás akadálya alól adandó felmentések gya­korlatában az Egyházi Törvénykönyv beve­zetése semmit sem változtatott s a vegyes val­lás akadályától a jelmentés Magyarországon a jövőben is csak akkor adható meg, ha a felek a polgári hatóság előtt megegyeztek arra nézve, hogy összes születendő gyermekeiket a kát. vallás­ban fogják nevelni. Ez alkalommal felhívom a plébániák veze­tőinek figyelmét arra is, hogy a polgári hatóság előtt a gyermekek vallására nézve megkötendő egyesség csak egyik része az Egyház részéről megkövetelt biztosítékoknak, melyekre nézve az 1061. kánon a következőket tartalmazza : «Ecclesia super impedimento mixtae religionis non dispensat, nisi .....................cautionem prae­s titerit coniux acatholicus de amovendo a con- iuge catholico perversionis periculo et uterque coniux de universa prole catholice tantum baptizanda et educanda.» Hogy a polgári hatóság előtt kötendő egyes­ség csak egyik része a felmentés előtt adandó biztosítékoknak, ez egészen világosan kitűnik a Püspöki Karnak 1895. évi Instructio-] ából is, melynek 11. pontja a következőket tartalmazza :

Next

/
Thumbnails
Contents