Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1936.

1936 284. sz. Egyházköz­ségi költség- vetések és számadások sürgetése. 3. 4. 46. isk. sz. Az egyhuza- mos tanítás engedélyezése Az egyházközségi költségvetések és számadá­sok nagy késéssel szoktak beérkezni és vannak egyházközségek, melyek egyáltalán nem tartják szükségesnek költségvetéseik és számadásaik el­készítését, vagy legalábbis jóváhagyását. Az ilyen mulasztásokból már komoly bajok szár­maztak. Az 1933. évi I. sz. körlevél 3. lapján 17. pont alatt előírtam, hogy a költségvetés leg­alább minden év november végéig a kerületi esperes útján felterjesztendő. Hogy a kellő időben letár­gyalható legyen, hamarabb, tehát legalább két hónappal a költségvetési év kezdete előtt készí­tendő. (Rendszabályok 76. §, Adóztatási Szab. 2. § 1.) A számadások a költségvetési év letelte után azonnal elkészítendők (Egyhk. Szab. 77. §) és március végéig a kér. esperes útján okmányokkal együtt felterjesztendök. (Circ. 1933. I. 4.1. 8. pont.) Felhívom Tisztelendő Papjaimat, hogy akik az 1936. évi költségvetést még el nem készítették, február végéig a mulasztást okvetlen pótolják, úgyhogy a költségvetések itt legyenek ! A szám­adásokat viszont március végéig pontosan köve­telem ! A felterjesztés ott, ahol külön iskolai esperes van (v. archidiaconus surrogatus), annak útján történjék, akár van az egyházközségben katolikus iskola, akár nincs ! Ezzel a rendelkezé­semmel egységes kezelést akarok e téren meg­valósítani, ami az 1933. I. sz. körlevél 3. lapján közölt 17. pontban nem történt. Azok az egyházközségek, melyeknél a kato­likus iskola fenntartója a politikai község, nin­csenek kivéve a költségvetés és számadás előze­tes felterjesztésének kötelezettsége alól. (L. Rendszabályok 77. és 81. §§.) Amely egyházköz­ségnek bármely oknál fogva költségvetése és számadása nincs, tartozik arról nemleges jelen­tést tenni. Mivel az egyházi hatóságnak dolgát feleslege­sen és nagy mértékben megszaporítja az egyen­ként érkező költségvetések és számadások felül­vizsgálása, azért a kerületi esperesek azon legye­nek, hogy a határidőre a kerületek költség- vetései és számadásai együtt és egyszerre kül­dessenek be ! Késedelem esetén az egyházi hatóság a kése­delmesek anyagi terhére fog revizort kiküldeni. Eszetrgom, 1936 január 27. Közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 67.432/1935. VI. szám alatt kiadott rendeletét a népiskolai egyhuzamos tanítás en­gedélyezése tárgyában. Valamennyi kir. tanfelügyelő úrnak és a 4. kecskeméti kir. tanfelügyelői kirendeltség veze­tőjének. A 64.170/1935. VI. számú rendeletemre be­érkezett jelentések alapján a népiskolák egy­huzamban való tanításának ügyét felülvizsgálat alá véve megállapítottam, hogy egyes tankerüle­tekben különösebb ok nélkül is megadattak az egyhuzamban való tanításra szóló engedélyek, másutt pedig a teljesen megokolt kérelmek is elutasíttattak. A felülvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy több tankerületben szem elől tévesztették azo­kat az alapelveket, melyek a 146.993/1912. szám alatt kiadott itteni rendelet értelmében ilyen kérelmek elbírálásánál irányadóul veen­dők. Tekintettel arra a körülményre, hogy az 1921. évi XXX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 130.700/1922. VIII. a. számú rendelet 45. §-a, valamint a 114.983/1924. VIII. a. számú itteni rendelet az egyhuzamban való tanítás engedélye­zését tankerületének valamennyi népiskolájára nézve a kir. Tanfelügyelő úr hatáskörébe utalja, vegye kir. Tanfelügyelő úr a jövőben minden ilyen kérelem tárgyalásánál az említett alap­elveket és azokat a törvényes rendelkezéseket pontosan figyelembe, melyek ennek a kérdésnek szabályozására nézve eddig kiadattak. Nem lehet az egyhuzamban való tanításra irányuló kérelmet elutasítani az egyetemek és főiskolák székhelyén, vagy tisztviselőtársada­lommal rendelkező városokban és tanyakörzetek központjában működő népiskoláknál. Ilyen helyekre nézve az egyhuzamban való tanítás az egész tanévre megadható. Nem megokolt azonban az egyhuzamban való tanítás engedélyezése olyan községekben, ame­lyeknek távolabbi lakott külterületei vagy egyáltalán nincsenek, vagy csak csekély szám­ban vannak. Az egyhuzamban való tanításnak a téli hóna­pokra való engedélyezése előtt tegye kir. Tan- felügyelő úr mindenkor megfontolás tárgyává, hogy a tankötelesek ^egészségének megóvása céljából nem helyesebb-e, ha azok a délutáni időt is az utcákon való csatangolás vagy lakásuk fütetlen szobájában való tartózkodás helyett a jól fűtött és szellőzött tanteremben hasznosan töltik el. Azokon a helyeken, hol az engedély meg­adásánál számbaveendő körülmények előre-

Next

/
Thumbnails
Contents