Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1935.

1935.

— 136

43. hittanvizsgálatok a szülők meghívása mellett minél ünnepiesebb keretek közt tartassanak meg. A jól előkészített vizsgák és az ügyesen csoportosított kérdések nemcsak a gyermeknek válnak javára, hanem a jelenlevőknek is lelki hasznára lesznek az ilyen módon felújított hitbeli ismeretek révén.

Az esperesek ellenőrző munkájukban a következő pontokra legyenek figyelemmel :

a) hogy a plébánosok és segítőik legfontosabb (proprium et gravissimum) kötelességüknek, a hitoktatás feladatának eleget tesznek-e?

b) hogy a plébánosok maguk készítik-e elő az első gyónókat, első áldozókat és a bérmálan- dókat? (1330. kánon.)

c) hogy ezenkívül igyekeznek-e a gyermekeket más módon is (egyesületek, Szívgárda, Eucharisztikus gyermekszövetség, Mária-kon- gregáció stb. megalakításával) mentői alaposabban oktatni? (1331. kánon.)

d) hogy nem hagyatkozik-e a hitoktatás munkája egyedül a tanítókra?

e) hogy a nemkatolikus iskolák hitoktatói összegyüj tik-e növendékeiket az arra alkalmas (fentemlített) egyesületekbe, hogy így a hitoktatás elméleti része mellett a gyakorlati vallásosságot is elsajátíttassák velük?

4, Végül elrendelem, hogy minden esztendőben, legalábbis advent első vasárnapjától húsvétig, minden vasár- és ünnepnap az arra legalkalmasabb órában a hívek számára katechézisek tartassanak. Ahol az adventi rorátéval kapcsolatos katechézisek az 1860-i főegyházmegyei zsinat 26. statútuma értelmében még fennmaradtak, ott továbbra is fenntartandók. Ahol megszűntek, ott nem akarom őket újra általánosan kötelezővé tenni, de az illető plébánosok ítéletére bízom, hogy azokat legalább hetenként kétszer, pl. szerdán és szombaton újra visszaállítsák.

5. A plébánosok és segédlelkészek a tervszerű együttdolgozás biztosítására a templomi katechézisek tárgyairól rendszeresen naplót vezessenek.

Fenti rendelkezésekkel kapcsolatban a templomi katechézisek kérdéséhez óhajtok még néhány szót hozzáfűzni.

Az Egyházi Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezése világos : «Diebus dominicis aliisque festis de praecepto, ea hora quae suo iudicio magis apta sit ad populi frequentiam, debet . . . parochus catechismum fidelibus adultis, sermone ad eorum captum accomodato, explicare.» (Can. 1332.) Ez a rendelkezés nem új, már a trienti szent zsinat előírja1 és egyház- megyei rendelkezések is sürgetik. így az 1867-iki

1 Sess. V, cap. 2, de ref. ; Sess. XXII, cap. 8 ; Sess. XXIV, cap. 4 et 7, de ref.

körlevelek 82. lapján a hitoktatás fejlesztésével 43. kapcsolatban a főpásztori szózat külön szól a katechézisekről: «quae diebus Domini et Festis in Ecclesia habendae sunt». Bizonyos terv szerint, 4—5 év alatt szokták az egyes plébánia- templomokban a katekizmus anyagát letárgyalni. Irányításul a trienti katekizmus vagy újabban magának az iskolai hitoktatásnak kézikönyve szolgált. Amint a két év előtt tartott visitatio canonica vonatkozó kérdésére adott feleletekből látom, ez az üdvös szokás alig egy-két helyen maradt fenn. Azt is láttam, hogy több helyen kiszorította a délutáni prédikáció, más helyeken pedig a katechézisek foglalták el a délelőtti főistentisztelettel kapcsolatos prédikáció helyét. Pedig a prédikáció és a templomi katechézis két különböző dolog, amint azt az Egyházi Törvénykönyv is kifejezésre juttatja, mikor az elsőről az 1344-ik, a másikról pedig az 1332-ik kánonban intézkedik.

Eszerint a templomi katechéziseknek nem templomi szónoklatoknak kell lenniök, hanem, rendesen a délutáni istentisztelettel kapcsolatban, egyszerű szavakkal, egy-két példával és szentírási idézettel illusztrálva 15—20 perces időtartammal meg kell magyarázniok a katekizmusnak soron lévő néhány kérdését. Ebből azonban nem következik, hogy nem kell rájuk készülni ! Sőt az anyaghoz való kötöttségünk és a műveltség tekintetében vegyes, ha ugyan nem műveletlen hallgatóság miatt nagyon is meg kell fontolnunk, hogyan adjuk elő a hit- és erkölcsi igazságokat, hogy a figyelmet lekössük és érthetők is legyünk. «Quamcumque facilitatem cogitandi et eloquendi quis a natura sit nactus, hoc probe teneat, nunquam se de Christiana doctrina ad pueros vel ad populum cum animi fructu esse dicturum, nisi multa commentatione paratum atque expeditum.«1 Ha pontosan készülünk, oktatásunkon áldás lesz és a hívek szívesen fognak hallgatni.

íme, Tisztelendő Testvérek, ezekben kíván-. tam az Apostoli Szentszék intézkedésének eleget tenni, tőletek függ, hogy a Szentszék szándékai megvalósuljanak, illetőleg amennyiben megvalósulva vannak, további és bővebb gyümölcsöket hozzanak. XIV. Benedek pápa hangoztatta, hogy akik elkárhoztak, azoknak nagy részét e szerencsétlenség hitbéli tudatlanságuk miatt érte.2 Nincs okunk ezen feltevésben kételkedni. De ha így van, akkor a legnagyobb ajándéka Istennek a jó lelkipásztor, aki híveit, kicsinyeket és nagyokat az Isten igéjével táplálja !

«Dabo vobis pastores iuxta cor meum, et pascent vos scientia et doctrina/» — mondja az Ür Izraelnek.3 Legyünk mi is az Isten szíve szerint való

1 Acerbo nimis 18.

2 Instit. XXVI, 18.

3 Jer. 3, 15.