Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1935.
— 129 1935. 24. 25. 1794. sz. Elcsatolt te rületeken kötött reverz ális nem érvényes. céljából. Fogadja Eminenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1935. évi május hó 10-én. A miniszter rendeletéből: dr. Madarász István s. k., miniszteri osztályfőnök. Esztergom, 1935 május 25. Elcsatolt területen kötött házassági rever- zális érvényességére vonatkozólag a m. kir. belügyminisztérium adott esetben elutasító döntést hozott, melyet tudomásulvétel céljából teljes egészében közlök : M. kir. Belügyminiszter. — Szám : 67.935— 1934. III. — Tárgy : Zombory István Gergely és Janik Jolán Stefánia között gyermekeik vallására vonatkozóan létrejött megegyezés érvényessége. Méltóságos és Főtisztelendő dr. Hanauer Á. István püspök Úrnak, Vác. —A m. kir. Igazságügyminiszter Úrhoz 1933. évi augusztus hó 21-én 3165/1933. sz. alatt intézett és a nevezett miniszter által illetékes intézkedés végett hozzám áttett megkeresésére tisztelettel értesítem Méltóságodat, hogy Zombory István és Janik Jolán között a trianoni szerződés következtében elcsatolt területen székelő külföldi hatóság előtt a gyermekek vallására kötött megegyezést érvényesnek nem ismerhetem el. — Az 1894. XXII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése az ilyen megegyezés érvényességét két feltételhez köti. Az egyik az, hogy a megegyezést a kir. közjegyző, kir. járásbíró, polgármester, főszolgabíró előtt kössék. A másik érvényességi kellék pedig az, hogy a megegyezés a megállapított alakszerűségek mellett jöjjön létre. — Ha elfogadom is azt, hogy az elcsatolt területek jelentékeny részén az 1894. XXII. t.-c. ma is hatályban van s így az ilyen területeken a gyermekek vallására kötött megegyezés érvényessége ugyanolyan feltételektől függ, mint a Magyarország mai területén kötött megegyezéseké, ezzel csak az érvényességhez kötött egyik feltétel, nevezetesen az alakszerűséget illető feltétel van megadva. Abból a tényből azonban, hogy a megegyezést nem a törvényben felsorolt magyar hatóságok előtt, hanem külföldi hatóság előtt kötötték, a törvényben első helyen említett érvényességű kellék hiánya kétségbevonhatat- lanul fennáll. — A törvény e határozott és félre nem érthető rendelkezése következtében tehát a szóbanlevő megegyezés érvényességét el nem ismerhetem és annak alapján a kívánt anyakönyvi kiigazítást sem rendelhetem el. — Megjegyzem, hogy azokat a kétségtelen nehézségeket, amelyek külföldön élő magyar állampolgárok hasonló megegyezésének ezidőszerint útjában állanak, véleményem szerint csak törvényhozási úton lehetne kiküszöbölni. Budapest, 1935 február hó 13-án. A miniszter rendeletéből: Marton s. k., miniszteri tanácsos. A kiadmány hiteléül : Dévényi s. k., irodavezető. Esztergom, 1935 május 25. Egyes pénzügyi hatóságok a tanítói természetbeni lakás bérértékét adóalap szempontjából nem a helyi viszonyok szerint kialakult haszonbér összege, hanem a fizetési osztálynak megfelelő lakbér összege alapján írták elő. Egy ilyen ügyben a közigazgatási bíróság elvi jelentőségű ítéletet hozott, melyet tudomás és alkalmaztatás céljából egészben közlök : 14.604—1932. P. szám. A Magyar Szent Korona nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság a bárándi r. kát. Egyháznak 1932. évi házadóügyében, amelyben a debreceni m. kir. pénzügyigazgatóság 1932. évi június hó 4-én 38.644. szám alatt határozott, 1934. évi április hó 19. napján tartott nyilvános ülésében következőképen ítélt: A panasznak helyt ad és az 1932. évi házadóalapot 210 pengőben állapítja meg. Indokolás: A panaszos tulajdonát képező kántortanítói lak 1932. évi haszonértékét, illetve házadóalapját a kir. pénzügyigazgatóság az előző évi 210 pengő adóalappal szemben — hivatkozással a H. H. Ö. 9. § (3) bekezdésére — 606 pengőben állapította meg. A panaszos ezzel szemben az 1932. évre is az 1931. évi házadóalap fenntartását kéri, mert ez az összeg felel meg a hasonló épületek bérösszegének. A panaszt alaposnak kellett elfogadni, mert a H. H. Ö. 9. §. (3) bekezdése nem azt mondja ki, hogy a tényleges szolgálatban álló alkalmazottaknál a természetbeni lakás haszonértékét minden esetben az illető helyre vonatkozólag megállapított lakáspénz alapján kell megállapítani, hanem csupán azt, hogy ilyen esetben a lakáspénz is, mint támpont, figyelembe vehető. Ugyanis H. H. Ö. 9. § (1) bekezdése szerint a bérbe nem adott épületek adóalapja a tényleg bérbeadottakkal történt összehasonlítás útján megbecsült haszonérték, amiből okszerűleg következik, hogy a 9. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha az ilyen módon megállapított haszon- érték nem haladja meg a 9. § (1) bekezdése alapján megbecsült haszonértékeket. A törvény9 25. 26. 1792. sz. Tanítói lakások házadóalapja.
