Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1934.
1934. — 122 4ß. 47. 1168. sz. A püspöki kar a leány- cserkészetről. 48. 2811. sz. Ifjúsági lapjaink felkarolása. Kar úgy határozott, hogy 1870-ig visszamenőleg tartoznak a lelkészek a szóba nforgó anyakönyvi kivonatokat díjmentesen kiadni, ha a kérelmező fél szegénységét hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Esztergom, 1934 október 19. A nagyméltóságú magyar Püspöki Kar f. évi szept. 26-án tartott őszi konferenciájából kifolyólag a következő határozatot hozta : «A Püspöki Kar, tekintettel a leánycserkészet vezetésében észlelt kedvező változásokra, jóindulatú figyelemmel fogja kísérni a hazai leánycserkészek jóirányú fejlődését és felfüggesztvén 1926. évi tilalmát, próbaképen engedélyezi a kát. leányiskolákban cserkészcsapatok megalakítását a következő módozatok mellett: 1. a kát. leánycserkész-szervezetek az egyházi hatóság közvetlen felügyelete és rendelkezése alatt működjenek ; 2. a cserkészek általános pedagógiai eszközei bővíttessenek mindazokkal a leánynevelési módszerekkel, melyek a leánynevelés céljából az Egyházban rendelkezésre állanak ; 3. a csapatok összes gyakorlatai és vállalkozásai harmóniában legyenek a női lélek igényeivel s következőleg a fiúkkal való közös szereplés és a különlegesen fiúk részére alkalmazott gyakorlatok az egész vonalon mellőztessenek ; 4. sem apácák, sem papok nem vehetnek részt a cserkészleányok táborozásában. Esztergom, 1934 október 31. Ifjúsági lapjainknak, a «Zászlónkénak, «Nagyasszonyunkénak és «Kis Pajtásénak terjesztését és felkarolását ismételten szorgalmaztuk. E szépmultú és nagyérdemű lapok még katolikus iskoláinkban és apácazárdáinkban sem részesülnek kellő figyelemben. Itt-ott hitbuzgalmi lapjaink háttérbeszorítását féltik tőlük. Pedig okos buzdítással el lehet érni azt, hogy míg a tanulók egyik része hitbuzgalmi lapot hozat, a másik része fentemlített lapjainkra fizessen elő, s ha e lapokat kölcsönösen kicserélik, azok többoldalú érdeklődést és igényt fognak kielégíteni. A hozzám érkezett részletes kimutatás szerint inkább a lanyhaság és közöny rovására kell írnunk e lapok mellőzését. Tekintsék a hitoktatók, hittanárok és nevelők a kát. ifjúsági lapok terjesztését oly kötelességüknek, melynek teljesítésével az ifjúságot jó és hasznos olvasmányhoz juttatják. A székesfővárosi iskolákban kát. ifjúsági lapjaink terjesztése eddig bizonyos nehézségekbe ütközött. Örömmel közölhetem, hogy Budapest székesfőváros polgármesterének az iskolaigazgatókhoz intézett 56.503/1934. VII. sz. leirata értelmében ez iskolaévtől kezdődőleg a «Zászlónk», «Nagyasszonyunk» és «Kis Pajtás» mint a vallásos nevelés segédeszközeinek térjesztése a székesfővárosi iskolákban nem akadályozható. Ezen lapokat a kát. hitoktatók a vallásiam órákban a kát. tanulók közt szabadon ajánlhatják és terjeszthetik. Esztergom, 1934 október 9. Az egyházjogi törvénykönyv 1240. kánonja intézkedik arra nézve, kik nem részesülhetnek egyházi temetésben. A kánonban elsorolt esetek közül konkrete — sajnos — gyakrabban is felmerül a szándékos öngyilkosok (1240. can. § 1. n. 3.), továbbá a párbaj következtében meghaltak (n. 4.), valamint a házasságtörésben és concubinatusban élő katolikusok (n. 6.) egyházi eltemetésének kérdése. Az öngyilkosoknak a beszámíthatatlanságot igazoló orvosi bizonyítvány alapján történő egyházi szokásos eltemetése a komoly közvéleményben sok bántó megjegyzést vált ki. Hogy az Anyaszentegvház szándéka a legkomolyabbanérvényesüljön, a nagvmélt. Püspöki Kar f. évi márc. 22-én hozott határozata értelmében a következőket rendelem el: a) Ha az öngyilkosoknál a beszámíthatatlan- ság kellő (lehetőleg kezelő-, ennek hiányában hatósági) orvosi bizonyítvánnyal megfelelőképen igazoltatik és így az illető egyházi temetésben részesülhet : az egyházi szertartás minden különösebb ünnepélyesség nélkül, csak a legegyszerűbben történhetik; a hívek pedig botránkozás elkerülése céljából alkalmas módon kioktatandók, hogy az egyszerű egyházi temetés azért adatott meg az illetőnek, mert tettének elkövetésekor fennállott beszámíthatatlansága orvosilag igazoltatott. Kellő orvosi igazolvány hiányában az egyházi temetés feltétlenül megtagadandó. A temetési pompa egyházi részének lefokozása fájdalmas ugyan a hozzátartozókra, de a nagy nyilvánosságra komoly intés, amelyre szükség van és amelyet éppen ezért a hozzátartozóknak is meg kell érteniök. b) Ha az említett 1240. kánonban elősorolt szerencsétlenek valamelyikének az egyes adott esetekben az isteni Gondviselés megadja azt a kegyelmet, hogy kimúlása előtt tarthat még bűnbánatot, vagy legalábbis a bűnbánatnak komoly jelét adja (így pl. kívánja papnak hívását), akkor természetesen megadható az illetőnek az egyházi temetés, de a botrány elkerülése okából a hívek e körülményről szintén megfelelőképen tájékoztatandók. Az természetesen hitelt érdemlő módon igazolandó, hogy bűnbánatának jelét csakugyan adta az illető. E rendelkezések semmi újat nem tartalmaznak, csak a vonatkozó egyházi előírások komoly megtartását sürgetik, miért is mindenkoron a leglelkiismeretesebben betartandók. Esztergom, 1934 december 12. 48. 49. 3862. sz. Egyházi temetésben kik nem részesülnek?
