Circulares litterae dioecesanae anno 1953.

XI.

-- •

41.

XI.

?2.v. szám. -k 'JL. I SZCKT.EIT'ASU hlVCKRE VON ÁTKOZD UJ ÜZASS/..G- JOG FŐBB P^mkSÄl.

XI I.Píuü pápa 1949.február 22-én kelt Crebrae allatae kezdr-tű kotu pro.pri ójával ,k:i. hír dette & keleti szertartásé hívőkre vonatkozó vj házasságjogot, amely 1940. május 2-án lépett hat dly- 'h' . ’ ’ "• ’ '

Ezzel kapcsolatban a lelkipásztorkodó papságunknak a kővetkezőket kell tudnia:

I. Ha a házasságkötés helye a hajdudorogi /miskolci ^ip. rr::..e ^házhelyével közös' fér ülésén" Van ÜTJüak'pesT. Nyíregyháza,

•i .,vn j P- •* v-*" ......... ................ 7

I

. / A lot in szertartásé pl 4 bános kot keleti -szertartásé. \ hívet érvényesen még saját területen belül éei-i eskethet' meg; a ~ ! keleti szertortósú parochus viszont nem eskethet meg érvényesen két latin az ver tartásé hivet ifié g haját területén rom,

........ ' 24/PV'k'PlcnTözc szertartásé. hívok közötti iiözasságckat

a Ychegenyyszortextusa*"szeriírt' TI'Iértékes plébános előtt kelj. kötni-, ae'kp'Veik ^ény' uczKáiárulás óval a menyasszony sz*rtartása szerint fV: e tjfcag ni-'kán-os“ előtt is köthöW~~'*..................4/ ' .

J

. / Keleti szertartásé hivő éü nem katolikus tél házassága a kele ;i szertartási: ysrochus előtt, kötendő'. . , 4./ Egyes ház ess ági akadályok 'terjedelme, ill. asomitá- sä . .ar a teleti es . más a latin -jogban.

3/ A 'valláskülcnbsog akadályé a kel éti 1 cgban olyan két szernél} között nil fenn, akik közül -azc egyik Jtárhcl örvényesen I megkeroszielkedett, mig a másik nem részesült' keresztsében, rí. egy izr. és egy g.keleti kezeit is. Ezzel szemben a latin jogtan ' csak a katclikus Egyházban megkeresztelt, ill. ide valamely fele- kezeiből m¥gTer*t TírvcTes’ egy kereszteletlen között áll fenn, igy- pl. egy izr. és egy ref. között nincs akadály :

b/'A yérrok_c'nság akadálya a latin jogban oldalágon a harmadfokig, a keletT jogban pedig a’ hateáik fokig tart bezárólag. Itt is al.li /tot gradus, quot genera’tTcnes vel personae stipite demote', de mig a 'latin jogban csak o hosszabb ágat vesszük ügy elembe és legfeljebb jelezzük a rövidéit ágat, aduig a keleti jogban mindkét ágat számb eves szűk és 'az egyes fokokat összeadjuk. az . kétféle számítás eltérő eredményre vezethet. Pl. a másodfokot érintő negyedfeku vér rokona ág a latin jogban már nem .plead oly, de a keleti jogban még igen, mert 2+4- 6*

c/ A ségorslTg akadálya a latin jogban oldalágon bezárólag p másodfokig, mig a keleti jogban a negyelif c lig terjed.

Á latin jog'iü'ir csuk 5 hosszabb ágat veszi' figyelembe és legfeljebb jelzi a rövideibet, c keleti jogban ellenben itt is mind- fót ágat figyelembe k:J i venni és az egyes fokokat összeadni. Itt is eltérő eredményre juthatunk, cl., az első fokot érintő' harmadfokú s.őgorság a latin fogban már nem, le a keleti jogban még eüdál’-. ' . --------°

k./ különböze szertnrtásu hívek házasságkötésénél az a kedély ok. lói i. felmentést a vőlegény illő tóke s ,f opásztorátcl kell kérni/ hl polip; ■■■ v ele vén v nem' I:b tblikus*,”' akkor' a menyasszony il- leüsmes fopasztom.tol.