Circulares litterae dioecesanae anno 1950.

IV.

jak még. Amint Jézus mondotta tanítványainak az utolsó vacsorán: „Még sok mondanivalóm volna hozzátok, de most nem vagytok erre elég erősek,“ (Ján. 16,12.) Már az is sok egyeseknek, amit mondott. Oly nagy dolgok ezek, hogy sokan töprengésükben nem tudják követni, hanem hitetlenkedve csóválják fejüket.

b) A hit akaratunkat is tökéletesíti, mert fogyhatatlan és törhetetlen erőt ad neki. A hitszerinti élet ugyanis Krisztusba kapcsol: „Az ige testté Ion, és miköztünk lakozék.“ (Ján. 1. 14.) Az Úr Jézus mellénk állt, és kiemelt a bűnbeesés bukásából. Azóta is átölelik kitárt karjai az embert, és fölemelik elesettségéből és gyarlóságából. Mennyi erőt adott Krisztus Urunk utat mutató és lelkesítő tanításában ; mennyi segítséget biztosított a szentségekben és az Eg3rház állandó vezetésében ! A hitszerinti élet győzelmet biztosít az embernek önmaga felett. Van bennünk gyarlóság elég, van öröklött és szerzett rossztulajdonság és hajlam, de a hit útmutatása nyomán elért természetfeletti élet diadalra vezeti a gyenge és esendő embert. A siker titka a mi hitünk, amely csodákat tud tenni az összekuszált és széteső emberéletben is. Hit nélkül viszont örökké törpe marad az ember ; nem látjá nagy feladatait, és bukdácsolva halad útjain. A hit ereje arra is képesíti az embert, hogy az anyagi világon, a látható és tapintható dolgok összeségén győzedelmeskedjék. Van ennek a világnak olyan hatása, amelyet Isten szabott meg, és amely alól senki sem vonhatja ki magát. A föld óriási tömegével magához vonz, mint nagy tárgy a porszemet. Ezzel véd, hogy ki ne sodródjunk a világűrbe. De amikor a föld így ma- gáhozláncol, az a veszély fenyeget, hogy szellemünket, lelkünket is önmagához, a látható, tapinthaló és ízlelhető dolgok világához bilincseli. Ezért van annyi földiekbe merülő, vagyont, élvezetet és dicsőséget hajhászó ember. A hit ad erőt arra, hogy ezeket a bilincseket széttörjük, és magasabb világ, értékesebb élet után vágyakozzunk. Amikor a minket szerető Istenről, az anyagvilág törvényein félül álló csodás erejéről, a lélekről, a hallhatatlanságról és az örök célokról beszél, megadja a lehetőséget, hog}r az anyagi világ fölé emelkedjünk, és hatása köréből kitörjünk. Erőt ad a hit arra is, hogy egy másik nagy vonzóerőn, az embereken és az emberi felfogásokon is győzelmet arathassunk. A föld és az anyagi világ öntudatlan vonzása mellett ugyanis tervszerű emberi hatások is érvényesülnek életünkben, hogy a maguk szolgálatába állítsanak bennünket. Üres jelszavak, hamis okoskodás, félrevezetés, lenézés, gúny vagy erőszak a fegyverük. A magára építő ember többnyire behódol és emberi törekvések rabjává lesz. Ezek azonban nemcsak örök céljaitól térítik el, hanem emberi értékeitől és méltóságától is megrabolják. Azért oly dicsőséges, ha az ember hitére támaszkodva rendületlenül halad célja megvalósításában és emberi értékeinek védelmében. Dicső dolog, ha nem szélkakas, nem a szelek járása után igazodik, hanem az égi csillagok irányát követi.

c) A hit boldogít is, mert érzelmi életünket csodálatos mértékben gazdagítja. Nem esünk abba a hibába, hogy a hitet pusztán érzelemnek, érzelgősségnek tekintsük, de örülünk annak, hogy a hit egész életünket, tehát érzelmi életünket is felöleli. Milyen önérzet melengeti az ember keblét, amikor hitének örökségét nézi. Őseink sírkeresztjei arról tanúskodnak, hogy ugyanazt a hitet vallották, mint mi. A régi századok hitvalló és vérrel tanúskodó hősei azt mutatják, hogy hitüket ugyanúgy életük legfőbb értékének tartották, mint mi. Az emberiség ősatyái is az Istennel való kapcsolatot tekintették legnagyobb kincsüknek, mint mi. És milyen felemelő, érzés az, amikor hitünk szépségét, igazságainak csodás összefonódását és egységét figyeljük! Amikor látjuk, hogy hitünk és az igazi tudomány közt nemcsak hogy ellentét nincs,, hanem a legteljesebb összhang uralkodik. Mennyire örvendetes, amikor hitünk segítségével sikereket és maradandó eredményeket érünk el