Circulares litterae dioecesanae anno 1948.

XI.

2

ískolákbah "az előítéletek maradványainak leküzdése"érdekében.

I Akik ezt a nyilatkozatot tették, azoknak pártja r.a .irányító

éa döntő'hatalommal rendelkezik o magyar közéletben* Ha tehát ők - mint mondják - a nevelés irányába bekapcsolódni akarnak és ott a maWvzA’t»-«! enljdí zraus világnézetét érvény esi te ni kívánják, van hafal- műk, hogy ezrt meg is tegyék.

Márpedig mi a marxizmus? A feleletet adják csak meg maguk a marxisták« Adja meg az ez .79*Ú/-ú>en Moszkvában megjelent könyv, amelynek szerzője Tnnin. a címe: "Marx. Engels, marxizmus1’-, és amelyben o következőket ’ " A mefxiaauá .materializmus* Mint ilyen,

kórléihetotien ellensége a vallásnak, A.lepelvei a vallás ellen har- _

©

ölni kell, a vallásos hitet le kell rombolni. Ahogy ateista, istentelen az onyagelvüség, a materializmus, a marxizmus is minden vallással szemben határozottan ellenséges beállítású*' A mai ifjúság egész nevelésének, kiképzésének éc oktatásának arm kell irányulnia» hogy ezt pz ifjúságot kommunista erkölcsre növelj e"/Idagenny elvű írod.Kiadó. Moszkva,194?. 224-56 lap/.

íme, ezeket mondja a marxista hitvallás.

Ebben a hitvallásban nincs Isten, som-halhatatlen lélek; nincs kinyilatkoztatás,' sem természetfeletti igazság; nincs Tízparancsolat, Egyház, szentségek, imádság. Mindezeket az eny-agelvűség nemcsak tagadja, de - miként ha Siettük -•küzd is ellenük és az evangéliumi erkölcs helyett a kommunista erkölcsöt tűzi ki nevelési céléi*

De kérdezzük* szerzetes tonár és nővér közreműködhetnék-e -i- lyen nevelésben? Részt vehot-e az ebben az Irányban megszabott,vallástalan növelés munkájában? Erre minden gondolkozó hivő csak egy választ adhat: nem! Ha pedig ezzel szemben iskoláink államosít51 azt vetnék ellen, hogy ilyent a szerzetesektől nem kívántak és nem kivannak, hát akkor ml szükség volt iskoláink elvételére? Miért nem~ hagyták meg Intézeteiket, hogy saját iskoláikban és internétusaikban taníthatták és nevelhették volna terábbra is szerzetüknek évszázadom kon át kipróbált és újabban az államosító oldalról is annyira földicsért szellemében?

Azt is kérdezik: ha az 1945, ZJXX1I*’t.. c* miniszteri előterjesztésre a miniszter janáőrnek jogot ed "gyes hitvallásos Iskolák kivételezésére, meghagyására-, miért non veszi vissza néhány iskoláját az Egyház? A válaszunk az, hogy a minisztérium részéröl történt is i- lyen bíztatás írásban és szóban. Hívásra a megjelenés nem is maradt el. Azonban nem. adtak egyetlen iskolát sem. Pedig adhattak volna! Mondhatták volna: wIme, meghagyj:-.* nektek o kövoikoző 15 iskolát".

Ámde nem ezt tették, hanem feltételeket kívántak szabni, amelyeknek elfogadása elveink feladását jelentőtte volna. Az Egyház azonban elvi áron, elvek feladásával nem nyúl még e saját iskoláihoz sem. A katolikus nevelőtábor az Egyház által nem helyesel* nevelésnek sem tényezője, sem közeli, tehát felelős-, akár tevékeny részese, akár tétlen — szemlélője nem lehet. .

De he ígérnék nekünk, hogy az izkola nem lesz vallásellenes, hanem semleges marod, tehát továbbvanítis esetén szerzeteseink nem kerülnek lelkiismeretűkkel ellenkezésbe: kérdezzük, hogy hol a garancia, hogy ez valóban úgy is leozbAz Egyháznak vannak már tapasztalatai az ilyen ígéretek igazi értőkéről. Egy felázásod előtt Franciaország- ban is ’megindult a hare az egyházi iskolák ellen és ugyanakkor ott is hangoztatták, hogy a vallást nem bántják, hanem az iskola szigorúan semleges lesz. Ámde' Yiviani minirzioi- 1JC 5-ban már beismerte: "Az iskolai semlegesség nőm volt egyéb, mint diplomatikus hazugság és a körülményektől sugal.lt kétszínűség. Auárt hivatkoztunk rá, hogy elaltassuk az aggódókat és félénkeket de

must rá.1C3 erről sző;

játszunk