Circulares litterae dioecesanae anno 1948.

XI.

K ,a t o 1 i k u s S z ü lök!

’ t

Amikor az is ke "Lile kapui é vr^L-évre-. kirfcár-aj .nak és azok üdén, -tisztán, asangve énekli ssentogyházeinkban e ^ a

bizalom mellett is bizonyos szorongás üli mos az érző, felexőssogtu- datos édesapái, édesanya! szivet. El-elröppen abbéi az iskolás gyermek feje felett is a bibliai nagy kérdés: Vájjon iri lesz a gyermekből? /Luk.1,66/. - 19Wi;9. tanévnyitóján ez a szorongás ás ennek a kérdésnek a súlya csak r.5 és nehéz ólomtűhorkánr megfekszi százezernek és m5.lilék szivét. Ez n tanév egészen más, mint minden-eddigi tanév.

— Ez. az első tanévnyitó, amikor azok, akik közel ezer esztendeje álltak a magyar gyermek mellett az iskolában, most már nincsenek ott. Az a kinyilatkoztatásból fakadó nevelési szellem, amely a szorongó szü■ löket nehéz időkben egyedül nyugtatta meg, az ifjúság nevelésének pedig'kipróbált, Egyháznak és hasénak a jövő fel*! biztonság-nyújtó e- lap volt: iskoláinkban nincs többé!

Vannak, akik - külső hangúinuke.ltősre - nehezményezik*, hogy n papok és szerzetesek nem vanitanok a most elállomositott iskolákban. Ezért az Egyházatilletve az egyháziakat hibáztatják.

. Ezek felejtik,» hogy az Egyház papjai és szerzetesei csak Krisztusnak, és az Egyháznak a szellőmében nevelhetnek. Ez.hivatásukból, papi, szerzetesi mivoltukból folyik- Az 'iskolai tanitő-nevelő munkát eddig azért vállalhatták és végezhettek, mert ezzel hivatásukat gyakorolták. Ha non taníthatnak és nevelhetnek világnézetükkel és- hivatásukkal egyezően, nem folytavhatják ezt a tevékenységet; hisz önmagukkal kerülnének ellenkezésbe. Az iskolák elvétele peű.jg azért', elsősorban is főképen avert történt, hogy ezt » nevelési szel lemet kiküszöböljék. Az elvett iskolákban követkesósképen ennek a nevelési

— szellemnek érvényesítése ion less lehetséges, kivéve a vellástani

órákat, amelyeken*a hitoktató és hittanár r. valló £ i íg azságokat tanítja 'majd. Nem tiltotta ki az állam ez Egyház nevelőit az iskolából.sőt a kifelé tett nyilatkozataiban marasztalni kivárta őket. Ámde az adott tények és a fojleménvek erkölcsileg lehetetlenné teszik ottma■ radósukat.

Az érintett elvi ."Indokon kívül csupán* csak még két körülményre mutatunk ró, * *

1. Amikor a XVII, században a japán császár azt kívánta'az európai hithirdetőktől, hogy a japán földön,ez .első lépést az előttük földre helyezőit feszület meri túrásával tegyék meg, a pogány mikádó és miniszteroi non tiltották meg oz európaiaknak a japán földre lépést.- ^ Csak olyan föltételt szabtok., olyan helyzetet teremtettek, ami egyenértékű volt a tilalommal. Némely európai igy is bement Japánba.

., Le ezt ép a hithirdetők ős katolikusok a feszület megtiprásóval-nem tehették és nem is tét 'ék. Iskoláink -elvételével azok küszöbét az Egyház hithirdető papjai, szerzetesei és szerzetesnővérei ‘csak súlyos, sérthetetlen, örök elvek megtipraaával és elárulósávéi léphetnék át. Ezek ez elvek: az Egyház isién!., e mellett hazánkban 9 1/2 évszázados történelmi nevelőjoga a szülők iskola választó joga és a Tizpa- • rancsolat VII. és X, törvénye, Mindhárom körül a világ mai szelleme eléggé könnyed, mi azonban örökre érvényben lövőknek, tartjuk azokat.*

2. A. materialista irány máj .9-1 nyilatkozata követeli ”a szakszervezetek és a dolgozok egyéb társadalmi szervezeteinek bekapcsolását a nevelés irányításába én ellenőrzésébe*. Voltak már tapasztalataink a múlt tanévben. A jövőt pedig, már érzékelteti a nyilatkozat további része. A Magyar Dolgozók Pártja, a Kommunistapárt a ’’mara.iz- mus-leninizmue^ideológiáját., aXepelveít vallja, Mark, Engels tanításait alkalmazza és fejleszti •: vább ... Következetesen küzd a marxiz— mus-leninizmus világnézet ítél .... való bármely elhajlás ellen”, az