Circulares litterae dioecesanae anno 1948.

X.

2

nőnek még egyszer árteralai^ ma-gyajr~vérfran^gé^oJjütt? mi■> sg.

Az ifjúság nevelése ezárt nem is a papok cTooga, hanem a cretaafcrá:- ciáé, /Népszava 1946.jun.7*3/*Mindenekelőtt államosítani kell - az - összeesküvések miatt - a felekezeti iskolákat /Jövő 1946.máj.15»/.

Máj.6-án interpellál Gyenes Antal /kp/: a katolikus iskolák . igen nagy részében valami olyasmi történik,ami nem alkalmas arra/hogj a'z Ifjúság a demokratikus nevelés utján induljon meg.. Az összeesküvő re a nevelők a felbujtók./Nemzetgyül..naplóé 1946.máj'.6.933/. Kiss Károly /kp7 szerint a szülőknek meg azért nincs félelemmentes llete,' mert nem tudják, vájjon mire is tanítják gyermekeiket.; nem gáppisz- toly-kqzelésre és emberölésre-e. z nevelés az állam iskolájában, meg felelő tanárokkal történjek~/uio.máj .9. l°37-33/ő '~~“

Ököllel,' gummibottál biztatnak diákokat, hogy nevelőik ellen valljanak /TJ.o. jul.24.359-61/. Koresztury miniszter‘a parlamentben 'állapitja1 meg , hogy az iskolai összeesküvések vadja', ahol nem a - laptalan,' mindenesetre ott is túlzott. A vádak,támadások az iskolákra'ártalmasok voltak. .4 vallatás során a rendőrség súlyosan bárt-'-'--^ tolmazptt diákot /U.o„okt.5•935-41/. '

■ 1948.jun.16-án o miniszter, az olőadé és a kisgazdapárt’vezérszónoka- az utszelre vetkőztettók a hitvallásos iskolát és"nem a neve lő'i nélkül. Ez tette volna analfabétává, elmaradottá o népet, miatta •nem tanulhattak a nép fiai, ezért nincs kiépítve az általános iskola, önnek elavultak a tankönyvei, roskadtak az épületei stb. A miniszter jelenlétében, ellenmormáss nélkül-hirdeti államtitkára./Béka/: ez- • államosítást ez iskolák, a közeliátásügy elmaradottsága, továbbá.nép gyilkos-, munkás-,, parasztaHonos jellege, valamint az- állami és felekezeti iskolák közt fennálló lehetetlen színvonalbeli különbség • tette szükségessé /Crsz.gyűl.napló 1948.jun 15. 902-05/,Ortutay miniszter külön tűhegyre szúrja a fővárosi Szent Margit intézetet, a— cisztercitákat, . akik pont a hadifoglyok családjait kopaszt j-ák, égy felekezeti - kivehetően apáca - nőiskolát, amelyben lesajnálja 'az irodalomtanítás naivitását. Tanítóképzésünk szinte átcsúszott a felekezetek kezére....Tanítóképzésünk minőségileg teljesen leromlott.1944 - ben 14-16 • évesek' gyilkolnak a bécsi, utón, a Dumánál és'az'oktatás jelentős része felekezeti kézben volt /U,0.536-47/, Az okoza ti össze - függések ki-kicsillannok.

És junius 16 után, amikor nyilvánvaló lett. hogy a. szerzetesek .* állami megbízást nem“vnllalnok, hirtelen nem bántják már a növelőké; sőt - mint az elmúlt egészséget szoká.s - egyszerre falfedezxk és értékelik őket: "Ezeknek a szerzetesi iskoláknak mély gyökereik vannak 8 magyar nép életében. Az oktatás mindig magas színvonalú voltszámos kitűnő tudásunk és iróhk nevelődött ezekben az iskolákban. Néhány kivételtől eltekintve nem is voltak a reakció bástyái. 4; 48-as időké a piarista ás cisztercita gimnáziumok paptomárai a növendékeket a haza .és szabadság oltalmára küldték, A fasizmus szakadéké' felé.'rohanó, Magyarországon, amikor iskoláink 'egy részét is megfertőzte a náci.téboly, a szerzetesi iskolák mentesek maradtak a szennytől1’/Szabad Szó 1948.aug.ll./.

. A Szabad. Szó, az iskola .-államosítást ogy szálig megszavazó parasztidért hivatalos lapja, igy szembefordul o .főtitkár, Ereiéi oerla- .menti állításaival /A hitvallásos-iskolák bűneivel/ ; nem. veszi: komolyan a miniszternek, előadónak és KatOiiának az cllonmondás ellen bebiztosított, fölényes vagdnlkozásaitV A miniszter önmagával számiéi“ védelmébe veszi a szerzeteseket. "Szakiadásukat néfíjasra' értékeli, kivétel nélkül átveszi őket" /ill,hely,oug.10./,

JS-T kommunista u„ miniszterről, aki • jun. 16-án - nem törődve a kiközösítéssel - megszavazza az isko.Ia-államostást, augusztusn mrx- ista lapok Írják meg, mintha az valami előkelőséget jelentene vérbeli