Circulares litterae dioecesanae anno 1948.

VI.

A2» 1946. évi szent Monika ünnepén /május 4-én/ szőlőttunk Hoz- zátok katolikus iskoláink fontosságáról és a hozzájuk váló ragaszkodásnak mindenképen szükséges voltáról» Aggódás szólt akkor szavainktól, mint annak kifejezést is adtunk. Felsóhajtűttunk:” Bár alaptalannak bizonyulna aggódásunk?tt a ^ ,

Két nehéz évnek eltelte után most ismét a gyermekért aggódó C$ imádkozó anyák példaképének, szent Mónikának napján kényszerülünk e súlyos kérdésben Hozzátok fordulni. Azok a megnyilatkozások, amelyek most a különféle vezető tényezőktől, helyekről és oldalakról az iskolák államosítása érdekében hangzanak: ás saját céljaik szerint való nevelés jogcímén, inkább ürügyén ezt az államosítást sürgetik, aggódásunkat a legszélsőségesebbre fokozzák. Kötelességtőljesetésünkhöz volnánk hűtlenek, ha e kérdésben vészkiáltásunkat már most nem sietnénk Hozzátok eljuttatni.’

Bár szülői, gyermekeiért aggódó sziveteknek ragaszkodása katolikus iskoláinkhoz, mely az elteltekét esztendő alatt ismételten is oly ünnepélyes és hangos kifejezést nyert, bizton elevenen él most is,mégis jónak látjuk megerősítésül a bevezetoleg idézett főpásztori körlevelünknek vonatkozó részét Előttetek újból hangoztatni.

ni. Kedves Híveink! Az Egyház mindég a nép Istentől rendelt tanítójának tartotta és vallotta magát és azért kötelességet érzett magában, hogy ne csak a hit és erkölcs kinyilatkoztatott tanait hirdesse, hanem iskolákat is létesítsen, amelyekben a tudás minden fajtáját közvetítse, felhasználván a világi tudományokat is arra, hogy az embereket Istenhez vezesse. A mai iskolák elődeit a katolikus Egyház létesítette. Már az első századokban a római birodalomban k ü 1 ö n iskolákat állított oly célból, hogy elvonja gyermekeit a pogány iskoláktól, ahol a bálványok tiszteletét és a hamis istenek erkölcstelen történeteit tanították. Ezeket az első keresztény iskolákat csukatta be a hi- tehagyott Juliánusz császár /+365/, hogy igy a kereszténységet tönkre tegye.Nagy Károly korában, Krisztus után 800 körül, plébániai iskolákat létesített az Egyház, miután már jóval előbb feltűntek és mind jobban terjedtek a k o 1 o s t o r i. és káptalani iskolák, amelyekben nemcsak hittant és egyházi éneket, de írást, olvasást, számolást és középfokú ismereteket is tanították.

A XII. századtól kezdve az Egyház az egyetemek létesítésével tündöklő tt és a mi kiváló és nagyhírű egyetemünket, a budapesti tudományegyetemet is, egyházi férfiú, a nagy prímás, Pázmány Péter alapította 300 évvel ezelőtt. Az ujabbkori és különösen a szegényekre kiterjedő népoktatás-*: legbuzgóbb kezdeményezői és terjesztői papok és szerzetesek voltak?bencések, oiezterciták, premontreiek, jezsuiták stb. A leányok nevelésére is e- lőszor az Egyház gondolt és az ő hűséges szolgálói és szentjei. ’S mig az Egyház igy minden téren előljárt a népneveiésben, az állam csak jóval később, nálunk a X7I.II. század végén látott az iskolák alapításához.

És mégis ez az állam, mely oly elkésve ébredett népnevelő feladatának- tudatára, hamarosan a hitvallásos iskolák visszaszorítására, sőt kiirtására törekedett, főleg elemi iskoláink államosításával. Nagy i- gazságtalanság volt ez azzal az Egyházzal szemben, amely századokon át mérhetetlen áldozatokat hozott az iskolaügy érdekében és becsületes, müveit nemzedékek hosszú sorának felnevelésével elévülhetetlen jogot szerzett iskoláihoz.

Az Egyház ezen szerzett jogánál azonban sokszorosan erősebb, mert vitathatatlan, az Istentől szerzett joga a neveléshez. Lehet,hogy ez a jog nem részesül figyelemben azoknál, akik Istenben nem hisznek, vagy Krisztust és as Ő evnageliumát el nem fogadják, de kötelez Titeket Kedves Híveink, akik Krisztus követői vagytok. Mennybemenetele előtt mondotta az TJr tanítványainak? “Elmen vén tanítsatok minden n é p e t 181 /Mt. 28,19./ Ezen parancs • értelmében vallotta- 1 KETTES HITEI H K !