Circulares litterae dioecesanae anno 1947. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
XIII.
Kedves Hiveink ! , 0 a szilárd és megingathatatlan alapot, amelyen boldog emlékű oereoi .Jusztinián bíboros, herc-egprimás é9 érsek házai arpos- tclutód—torsaival együtt a szepencsotlen és végzetes hitleri normes uralomifak faji alapon folytatott kegyetlen sml dówrn nr~m ben küzdött, a hatalmaskcdok es r. nagy nyilvánosság élé tömör-en így szegezte oda: ” .Hogyha bárkine^ veleszületett jogait, amilyenek: jog az élethez, az emberi máit Sághoz, a személyes szabadsághoz, a vallás szabod gyakorláséhoz, c munkaszabadsághoz, a megélhetéshez, a magántulajdonhoz' stb., vagy törvényes utón szerzett jogait akár egyes emberek, akár egyes emberi köztietek, akár magának az állam- • nak képviselői igazságtalanul'' csorbít ják, vagy épen elveszik, a magyar püspökök kötelességszerüen felemelik tiltakozó főpésztori szavukat és. rámutatnak, hogy az említett jogokat nem egyes emberek, nem is egyes emberi közületek, sőt .nem is az állam képviselői adták, hanhm magja áz Isten, hogy tehat ezeket-a törvényes és jogerős bi- rói Ítélet esetét kivéve - igazságosan senki és semmiféle -földi’hatalom nem csorbíthatja és el nem veheti, csak az^sten, vagy az, akinek Ister, erre törvényhozó, .kormányzó, bár ói és-végrehajtói hatalmat adott, mert nincs hat .alom, csak 'aa Istentől. Ámde ezt az Istentől nyert hatalmat csak igazságosan, vagyis az Isten erkölcsi törvényeivel összhangban szabad gyakorolni, mert igazságtalanságra és saját törvényeinek megszegésére Isten senkinek hátaimat nem adott, neirf. is adhatott , Midőn.a közelmúlt gyászos korszakában a püspöki kar'Így szállt sikra az emberi jogokért, az Egyház közel kétezeréves•gyakorlatát követte. Az Egyház a történelem folyamán mindig felemelte szavát, amikor az Isten Íratlan,• vagyis természeti', és Írott,. vagyis kinyilatkoztatott erkölcsi törvényeit bárki sértette; és származásra, nemzetiségre, vallásra, vagy társadalmi elhelyezkedésre való tekintet nélkül védelmébe gette azokatakikre az isteni törvények megsértéséből jogerős birói ítélettel megállapított egyéni bűntett nélkül kár származott; mert senkit, akinek a-bűntett elkövetésiében része nein volt,“' a fajhoz, illetve nemzetiségéhez tartozó, vagy vallását követő embertársainak bűntetteiért jogosan büntetni.nem szabad / Ugyancsak 4- Serédi bíboros írásából /, Ezek az emberi jogok változtathatlánok, tehát mindig köteleznek, igy most is érvényesülniök kell, A magyar püspöki-kar a körvonalazott alapokon kötelességszorüen már hosszú időn keresztül ismét következetes és kemény küzdelmet folytat'a pusztán faji alapon . és kollektive űzött emberüleözoasei szemben. Miként a hitleri időben a zsidókkal történt, most. is ..több t sőt.sok százados ' lakóhelyükből, otthonukból, vagyonukból kimozdítanak, "vándorlásra,-nyomar*gila>— re kényszerítenek és kárhoztatnak százezres, sőt milliós tömegeket származásuk és anyanyelvűk miatt. Kitelepítésnek nevezik ezt, A béke előmozdításának és biztosításának egyik modern- főeszközét vélték feltaláni benne és kényszerrel életbe- léptetik,.végrehajtják azt, A valóságban pedig-ezzel a további békétlenség nagyon .veszedelmes mag- vát hintik' el, , ' . Csehszlovákiában deportálják vagy- kiűzik a kereken 700.000 létszámú magyarságot arról a területről, ahol őseiben is -már közel ezer esztendeig egy.zárt tömbben, élt és lakik a. Duna f-ölött és amely terület csak az előző világháború után, tehát alig nogyéd- sz-ázada nyert az uj államalakulathoz o dans a tolást, .A kitelepítés, ha. mindjárt nírni részében kínos állami megegyezés alapján történik is, valójában kiűzés és -körülményei sok esetben nagyon kegyetlenek. Ez az egyik égetően fájó magyar seb, ' ‘ ‘ • / ♦
