Circulares litterae dioecesanae anno 1947. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
IX.
— 35 désére. Esetleges nemleges jelentés is beküldendő a negyedévi határidőre elfogadható okok felsorolásával. — A mulasztókkal és késedelmeskedőkkel szemben a f. évi VII. sz. Circ. 28. oldalán 2973. sz. a. közzétett pénzbírságolás kivetésével leszek kénytelen eljárni. 776. i. sz. OTBA- tagok nyilvántartása. A népjóléti miniszter úr 45.630/1946. N. M. sz. alatt kelt rendeletével (1. Magyar Közlöny 1946 okt. 23-Í242. sz.) elrendelte, hogy minden intézet vagy intézmény köteles a tényleges szolgálatot teljesítő vagy ellátásban részesülő családfőkről és családtagokról az OTBA céljaira nyilvántartási lapokat kiállítani és összeírójegyzéket készíteni. Minden igényjogosult családfőről két nagyalakú és egy kisalakú nyilvántartási lapot kell kiállítani. E lapokat, valamint az igényjogosultak igazolványait az intézetek fenntartói az állami nyomda központi nyomtatványtárából (Budapest, Vár, Pénzügyminisztérium) szerezhetik meg vétbizonyítvány és szállítólevél beküldése mellett. A kitöltött nyilvántartási lapokat — az igényjogosultak igazolványszámának feltüntetése után — a fenntartó képviselőjének vagy megbízottjának (iskolaszéki elnök, igazgató) aláírásával és pecséttel ellátva összeírójegyzékkel együtt az OTBA központi számvevőségének (Budapest, VIII., Trefort-u. 3—5.) küldi meg. Az összeírójegyzéknek tartalmaznia kell: 1. a sorszámot, 2. az igényjogosult családfő neve és állása, 3. az igényjogosult családtagok száma, 4. a családfő egy évi járandósága, 5. betegsegélyezési járulék- összeg, 6. jegyzet. A népjóléti miniszter úrnak a VKM-hez intézett átirata szerint a nem állami iskolák fenntartói fentemlített adatszolgáltatási kötelezettségüknek legnagyobbrészt még nem tettek eleget, pedig gyógyszer- ellátásban csak az az OTBA tag részesül, akinek nyilvántartási lapja az OTBA központi számvevőségének rendelkezésére áll. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 77.693/1947. IV. sz. rendeletével közölte, hogy az adatok beküldésének elmulasztása következtében a tagokra háruló károkat a mulasztó iskolafenntartónak kell megtérítenie. Ezért felhívom az Iskolaszéki Elnököket, hogy fenti bejelentés kötelezettségének saját érdekükben haladéktalanul tegyenek eleget. Esztergom, 1947 június 6. i A folyó évi február 25—26-án és március 28-án megtartott értekezletén a magyar Püspöki Kar elhatározta, hogy az összes egyházi épületek tűzkár esetére teljes építményi értékben kötelezően a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél biztosítan- dók, ahol az egyházi épületek jelentékeny része eddig is biztosítva volt és amely szövetkezet a tűzbiztosításra a legkedvezőbk ajánlatot tette. Ugyancsak kimondotta a püspökkari határozat, hogy valamennyi egyházi biztosítás a Katolikus Népszövet ség Biztosítási Irodája útján bonyolítandó le. A püspökkari határozatnak megfelelően Főegyházmegyémre vonatkozóan megkötöttem a Gazdák Biztosító Szövetkezetével a biztosítási keretszerződést és ennek gyakorlati végrehajtására a következőket közlöm Főegyházmegyém tisztelendő Papságával. A Főegyházmegye valamennyi egyházi épülete (templomok, plébániák, iskolák, zárdák, egyéb katolikus intézmények fő- és valamennyi melléképülete) tűzkár esetére teljes építményi értékben a feladáskori valóságos értékének megfelelő ösz- szegre biztosítandó. Ezért a vagyonkezelők — arra való tekintet nélkül, hogy áll-e már fenn biztosítás vagy sem —, a mellékelten küldött bevallási űrlapokat körültekintő gondossággal töltsék ki, írják alá és késedelem nélkül, de legkésőbb 14 napon belül küldjék vissza a főegyházmegyei irodához. Az egyes épületekre vonatkozóan a tűzbiztosítás a bevallásnak a főegyházmegyei irodán keresztül a Katolikus Népszövetség Biztosítási Irodájához való beérkezte napján déli 12 órakor lép hatályba. Az épületek teljes építményi értékben biztosítandók, ami azt jelenti, hogy a biztosítás kiterjed az egész épületre és annak beépített alkatrészeire — az alap- és pincefalak kivételével. Hogy az épület teljes építményi értékben s a feladáskori valóságos értéknek megfelelő összegre legyen biztosítva, célszerű, hogy a vagyonkezelő valamelyik megbízható, szakértő hívével (építőmester, kőmíves, ács) megbeszélve állapítsa meg a biztosítandó összeget. Valóságos és teljes értékre történő bevallás azért fontos, mert tűzkár esetén a kár teljes megtérítése törvény szerint csak akkor igényelhető, ha a kárt szenvedett épület teljes értékre volt biztosítva. (Egyházi épületek, felszerelések, továbbá plébánosok, tanítók és más egy. 3930/ . 1947. sz, , Egyházi ' épületek - kötelező . tűzbiztosítása. r ) L i L L ' i 1
